Funkciójában modern, stílusában viszont a neoreneszánsz jegyeit viseli magán az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet korhű módon felújított aulája. „Ez a gyönyörűvé varázsolt aula stílusával, jellegével és grandiózus kinézetével azt hirdeti, hogy a Semmelweis Egyetemnek komoly jövője van” – fogalmazott az ünnepélyes átadón mondott köszöntőjében dr. Szél Ágoston rektor. Mint emlékeztetett: ma, amikor a felsőoktatás, és így a Semmelweis Egyetem is nehéz helyzetben van, különös öröm látni ezt a megújult teret, mely egy, az egyetem történetében igen meghatározó intézet remekműve. A rektor szavai szerint az, hogy összejöhetünk egy ilyen új épületrész átadásának megünneplésére, a jövőt és a reményt jelenti a nehéz helyzetben.
Az I. Sz. Patológiai Intézetben az egymást követő vezetők mind hozzátettek valamit az örökséghez. Mindenki stílusjegyei különbözőek, és mindez hosszú távon, évszázados szinten keveredve ad egy olyan egységet, amit egyetemnek hívunk – fejtette ki dr. Szél Ágoston.
Dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem előző rektora, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója Kazinczy Ferenc Berzeviczy Gergelynek írt leveléből idézve arra mutatott rá: „Ha valahol a Jó gyökeret vert, ott mindig a Szép készítette az utat.” dr. Tulassay Tivadar megjegyezte, maga is régóta vallja ezt, és hisz abban, hogy a környezetnek tudat- és lélekformáló hatása van. Az épület felújítását dr. Kopper László kezdte el, utódjának, dr. Matolcsy Andrásnak pedig az esztétikum helyreállítása jutott feladatául – emelte ki.
„Az egész épület inkább palotához, mint boncintézethez hasonlít, s éppen nem bír a boncintézetek hagyományos ijesztő, elszomorító képével” – dr. Matolcsy András az intézet igazgatója, az aula felújításának megálmodója beszédének elején a Vasárnapi Újság 1878-as cikkéből idézett. Abban az évben készült el az intézet immár több mint száz éves múltra visszatekintő épülete.
Az átadáskor e csodás neoreneszánsz alkotás volt Európa legmodernebb bonctani intézete, központi fűtéssel, üvegtetős 200 fős előadóteremmel és megannyi modern boncteremmel – mondta dr. Matolcsy András.
A felújítás során nagy kihívást jelentett, hogy a korabeli építészeti elemek megőrzése mellett a funkciót is szem előtt kellett tartani, vagyis azt, hogy egy patológiai intézet csak modern körülmények között működhet.
Matolcsy professzor visszaidézte, hogy az intézet első igazgatója, Arányi Lajos 1844-ben V. Ferdinándtól kapott megbízólevelet, hogy jöjjön el a pesti egyetemre és alapítsa meg a kórbonctant. Pénzt nem kapott hozzá, így fizetés nélküli rendkívüli tanárként kezdte a patológiát építeni. Az aulában most elhelyezett két táblán az intézet történetét, alapítását is „kőbe vésték” magyarul és angolul.
Az igazgató kiemelte, hogy az aula két rektori ciklust átívelve épült és szépült. Többek között köszönetet mondott az egyetemi vezetőknek, akik támogatták az elképzelést, valamint az intézet összes munkatársának. Kiemelte, hogy az intézet dolgozóinak mindennapi munkája teremtette meg az anyagi alapjait annak, hogy ez az építkezés megvalósulhasson. DP
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
