Tízen végezték el azt az öt hónapos, a Bálint csoport módszerén alapuló kurzust, amely a Semmelweis Egyetem Ápolásvezetési és Szakdolgozói Igazgatósága és a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság indított.
A Bálint csoport az egész világon elterjedt módszer, általában egy esetet elemeznek csoportvezető moderálásával a résztvevők mintegy másfél órán keresztül. Ez segít az esemény pszichológiai megértésében, hosszútávon pedig támogatja többek között a résztvevők empátiaképességét, szocializációját, megmutatja a szakma tipikus pszichológiai jellegzetességeit, konfliktusos helyzeteit és azok megoldási módját.
Kormos Ágnes ápolási igazgató a képzés kapcsán kiemelte: Az egyetemen első alkalommal került megrendezésre szakdolgozók számára Bálint csoport módszerén alapuló kurzus. A szakdolgozók problémáit úgy helyezi középpontba, hogy kis csoportban beszélhetik meg személyes élményeiket. „Az első ilyen kurzust intenzív terápiás szakápolók számára indítottuk az AITK és a Városmajori Klinika és az I. Sebészeti klinika közreműködésével. Mind három klinika főnővére támogatta a lehetőséget. Az intenzív terápiás szakápolók olyan súlyos állapotú betegekkel foglalkoznak, akik pihenés nélkül napi tizenkét órában folyamatos odafigyelést, nagy szaktudást igényelnek. Itt azonnal reagálni kell, nehéz, rendkívül felelősségteljes munkakör.” – emelte ki az ápolási igazgató.
Dr. Harrach Andor, a Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság főszervezője elmondta: A dolgozók egészsége nem csupán a dolgozó személyes problémája, hanem szakmai kérdés is. „Az egészségvédő program különlegessége, hogy kapcsolódik a munkaegészségügy feladataihoz, a munkahely és a munkavégzés körülményeihez, ugyanakkor a dolgozó személyéhez, karrierjéhez, személyiségéhez, teljesítményéhez, konfliktus-kezelői kompetenciáihoz, segít javítani a betegségi rizikótényezőkkel való megbirkózás képességét, valamint a munkahelyi és személyes elégedettséget.”
Babicz Tímea és Laczkó Henrietta a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika intenzív osztályán dolgoznak, mindketten részt vettek a kurzuson. Mint mondták, a csoport hatását elsősorban kommunikációs és empatikus készségeik fejlődésén érzik.
„Egy-egy felvetett téma, eset kapcsán olyan problémák is előkerülnek, amelyekről az ember maga sem gondolja, hogy lerakódott. A csoport közösen keresi a megoldást, nagyon tanulságos, hogy más emberek más szemszögből látják ugyanazt a helyzetet, kívülről, a problémából kilépve ráláthatunk az adott helyzetre. A hasznát már mindennapi munkámban is érzem, hiszen jobban odafigyelek például arra, hogy ha esetleg elégedetlen egy beteg, azt ne vegyem magamra, hanem pozitívan, megértően reagáljak a problémáira. A végén akár egész jó kapcsolat is kialakulhat.” – mondta a kurzuson tapasztaltakról Lackó Henrietta.
Babicz Tímea szerint nagy szükség lenne minél több ilyen csoportra. „Persze egy-egy tíz perces szünetben egy kávé mellett szóba kerülnek a problémák, de ilyenkor nem lehet érdemben reagálni azokra, nem tudjuk, más mit tett volna. A csoportban másfél óra alatt azok is hozzá tudnak szólni, akik nem voltak ott, és ahány ember, annyi gondolat. Ezért is fontosak az ilyen kurzusok. Ha nem is égtünk ki, a mindennapi rutin monotonná teszi a munkánkat, éppen az ápolásra jut kevesebb idő, az effektív ellátás van előtérben. A kurzus arra is felhívja a figyelmet, hogy minden ember egyéni, mindenkire oda kell figyelni, jó kommunikációt kialakítani.”
Háda Beatrix, a Városmajori Klinika főnővére szerint munkatársai visszajelzéseiből is kitűnik, hogy szükség van rendszeres, kidolgozott mentálhigiénés programra, amely az ott jelenlévőkről szól, és folyamatos segítségnyújtás, támogatás lehet az egészségügyi szakdolgozók, szakápolók, szakasszisztensek, ápolási asszisztensek, betegkísérők számára.
A továbbképzési program összesen negyven tanórából áll, ebből hat óra eladás és harminc óra csoportmunka öt oktatási napra elosztva havi egy képzési nappal munkaidőként elszámolt napokon, térítésmentesen. A program akkreditált, húsz kreditpontra minősítette az ESZTB. Az előadások középpontjában többek között a munkahely és a munkavégzés pszichológiája, a munka és magánélet egyensúlya, egészségbarát munkahely, életstílus, életcélok, betegségek magatartási rizikófaktorai, pozitív érzelmek egészségvédő szerepe, stressz, munkahelyi konfliktusok és azok megoldási stratégiái álltak.
Dr. Kormos Ágnes ápolási igazgató kiemelte: Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak a csoport sikeres működéséről. „Erről a főnővéri értekezleten is beszámolunk majd, hiszen a jövőben az a terv, hogy minél több szakdolgozóhoz eljusson a program. ”
SzZs
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
