Az egyetem gazdasági helyzetéről, idei költségvetéséről, beruházásairól valamint a nyugdíjas korú közalkalmazottak helyzetéről beszélt egyebek mellett dr. Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem Közalkalmazotti Tanácsának ülésén.
Az egyetem rektora az ülésen – a neki feltett kérdésekre válaszolva – elmondta: törvény és kormányhatározat is született az úgynevezett kényszernyugdíjazásról. A jogszabály kimondja, hogy Magyarországon közalkalmazotti jogviszonyban bért és nyugdíjat egyidejűleg nem lehet felvenni. A változásokat államtitkári utasítások egészítették ki, melyek következményeként a felsőoktatási intézmények, így a Semmelweis Egyetem is megtett bizonyos lépéseket – mondta a rektor.
Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas korú dolgozók kaptak egy tájékoztatót az új jogszabályi helyzetről, illetve előzetesen azt a kérdést is feltették nekik írásban, hogy ha választaniuk kellene a munkavégzés folytatása és a nyugdíj között, akkor melyik mellett döntenének.
Dr. Szél Ágoston úgy fogalmazott: ez akár egy előzetes felmérésnek is tekinthető, amely reményei szerint a törvényalkotóknak is megmutatja, hogy milyen komoly következményekkel járna az egyetemek szempontjából, ha a nyugdíjas közalkalmazottak által meghozott döntést végre kellene hajtani. Mint mondta, attól tart, hogy például az oktatásban katasztrofális helyzet alakulna ki, ha a nyugdíjas oktatók nem tanítanának tovább, hanem inkább a nyugdíjat választanák. Beszélt arról is, hogy elméletileg bármelyik nyugdíjas közalkalmazott kérvényezheti, hogy mentességet kapjon, és reményét fejezte ki, hogy ez akár ágazati szinten is megvalósulhat.
A közalkalmazotti tanács elnöke, dr. Weltner János ezzel összefüggésben jelezte, hogy a szervezet várhatóan az ombudsmanhoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a kényszernyugdíjazás miatt.
Dr. Szél Ágoston az egyetem idei költségvetésével kapcsolatban kijelentette: elfogadható, és a működést nem veszélyeztető büdzsé készül. Tájékoztatása szerint a költségvetés két fő részből tevődik össze: az egészségügyi tevékenység finanszírozásánál nagyjából ugyanakkora az összegből gazdálkodhat az egyetem, mint tavaly, az oktatói-kutatói tevékenységre azonban 1,4 milliárd forinttal kevesebb jut, mint 2012-ben, miközben a hallgatói létszám folyamatosan nő. Éppen ezért átlagosan öt százalékos hiányt kalkulálnak a költségvetés készítésénél, amely várhatóan a karoknál magasabb, a klinikumban azonban jóval alacsonyabb lesz ennél a számnál – hangsúlyozta.
A rektor kitért arra: nyáron elkészítették az egyetem Intézményfejlesztési Tervét, amellyel egyben a kutatóegyetemi cím újbóli elnyerésére is pályázott az intézmény. A fejlesztések közt téma volt a Korányi projekt is. Dr. Szél Ágoston beszámolt arról, hogy idén elkezdődik az építkezés, ami 2014 nyarára fejeződik be. Ez mérföldkő lesz a Semmelweis Egyetem életében – szögezte le, hozzátéve: a beruházás pénzügyi szempontból nagy kihívás, de egyben nagy teher is.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos kérdésre dr. Hunyady László általános rektorhelyettes válaszolt, aki ismertette az új felvételi rendszer legfontosabb elemeit. A részletekről, így a finanszírozás kérdéseiről is, folyamatosan folynak az egyeztetések – fűzte hozzá. A változások érzékeltetésére a hallgatók után járó állami támogatás változását mutatta be. E szerint szinte ugyanakkora összeggel finanszírozza az állam az új felsőoktatási törvény hatályba lépése, vagyis a keretszámok eltörlése utáni első évfolyamot, mint az összes többi, öt évfolyamot együttvéve. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ebben a rendszerben nincsenek benne a külföldi hallgatók.
T-Sz.Sz.
