A Magyarországon élők közel egynegyede van kitéve a szervezetre káros környezeti zajszintnek, de a lakosok nagy része szenved a forgalom vagy akár egy építkezés zajától. Dr. Cseh Károly, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója a zaj egészségkárosító hatásaira hívja fel a figyelmet.
Alvászavart, gyomor és szívpanaszokat, magas vérnyomást és más egészségkárosodást is okozhat a folyamatos környezeti zajterhelés. Köztudott, hogy ha az alvás nem zavartalan, az hosszú távon súlyos egészségügyi problémák kialakulásához vezethet.
A professzor szerint megsínyli a szervezet, ha valamilyen környezeti zajnak (legyen az közúti, légi és vasúti közlekedés, szabadidős tevékenység, építkezés vagy akár egyéb ipari tevékenység) rendszeresen ki van téve. Számtalan egészségkárosító hatást kiválthat: bosszúságérzést, alvászavart, fáradtságot, koncentrálási nehézséget, figyelemzavart, nappali álmosságot, rossz iskolai, munkahelyi, szociális teljesítőképességet. Előfordulhat ingerlékenység, fejfájás, gyomor- és bélrendszeri panaszok, valamint a koncentráció csökkenése miatt a baleseti kockázat is növekszik akár az utcán, akár a munkahelyen. Emellett gyakrabban fordulhat elő vérnyomás- és (kardiovaszkuláris) szívbetegség, metabolikus szindróma vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A környezeti zaj elviselésére pedig sokan több altatót vagy más gyógyszert szednek, ami szintén károsítja a szervezetet.
A fiziológiai eltérések a vasúti zajnál a legnagyobb mértékűek, a legkevésbé viszont a közúti zaj okoz egészségügyi problémákat. A vizsgálatok szerint a lakosság az éjszakai repülőgép hangját tolerálja a legkevésbé, de általánosságban is elmondható, hogy az esti órákban beszűrődő zajok ötször több esetben okoznak panaszokat, mint a nappaliak. Az alvászavarok szív- és érrendszeri kockázatával több nemzetközi tanulmány is foglalkozott, a kutatók a szívinfarktus kialakulásának fokozódását tapasztalták. Összefüggést találtak a repülőgép-zaj és a magas vérnyomás előfordulása között is, és ugyancsak kapcsolatot feltételeznek például a közúti közlekedés zavaró hangjai és bizonyos pszichiátriai betegségek, így a szorongás megjelenése között.
Cseh Károly elmondta, hogy 40 dBA zajszint felett már megfigyelhetőek bizonyos káros hatások, 55 dBA felett a zaj már kifejezetten zavarja az alvást, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is megnő. A különböző országokban eltérő éjszakai határértékeket állapítottak meg. Franciaországban például 62, Németországban 49, Hollandiában és Lettországban 40, Ausztriában és Svájcban 50, míg Magyarországon 55 dBA a megengedett érték.
Magyarországon az utóbbi néhány évben kezdenek a szakemberek úgynevezett stratégiai zajtérképeket készíteni, főleg a nagyobb városok és a Liszt Ferenc repülőtér zajhelyzetéről. Ezeken megjelölik a legproblémásabb városrészeket, és azt is, hogy hány embert, lakást, iskolát, egészségügyi intézményt érint. Ilyen térkép készült például Debrecenről, Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról és Győrről. Budapesten a legkritikusabb városrészek közé sorolható például a Margit körút, a Szent István körút, a Váci út, a Hűvösvölgyi út vagy a Szilágyi Erzsébet fasor környéke. Noha a budapesti lakosság mintegy 70 százaléka van ennek az ártalomnak kitéve, Cseh Károly ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a határértékek a kültéri zajszintre vonatkoznak, a lakásokban a korszerű nyílászárók ezt jelentősen csökkentik, így általában a lakókat nem egész nap éri ez a környezeti ártalom.
CzR
