A kenyér az egyik legalapvetőbb táplálékunk, de napjainkban az egyik legmegosztóbb is: van, aki mindenhez eszi, míg más csak szénhidrátot lát benne, és attól fél, hogy hizlal. Szabó Adrienn szerint érdemes tisztázni egyrészt, hogy energiaforrás szempontjából a szénhidrátok alapvető fontosságúak az ember számára, a nemzetközi ajánlások szerint az a jó, ha a napi energiaszükségletük legnagyobb részben (40-60 energiaszázalékban) szénhidrátból származik.
Másrészt fontos tudni, hogy önmagában nem a szénhidrát hizlal, hanem az, ha rendszeresen a napi szükségletünknél több energiát viszünk be a szervezetünkbe. A magyarokra pedig sokkal inkább a túlzott zsír-, mint a túlzott szénhidrátfogyasztás jellemző.
A kenyér nem egyszerűen szénhidrát, mint a cukor, tartalmaz mikrotápanyagokat, például cinket, szelént, magnéziumot, B-vitaminokat, emellett pedig nagyon fontos rost- és növényi fehérjeforrás is.
Ez azonban elsősorban a teljes kiőrlésű változatokra igaz. Hazai szabályozások szerint pedig nem csak azt lehet így nevezni, ami 100 százalékban teljes gabonából áll, hanem mindazokat, amelyek minimum 60 százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet (azaz a gabonaszemnek a korpa és a csíra része is jelen van) – teszi hozzá Szabó Adrienn.
A teljes kiőrlésű gabona, így a belőle készült kenyér bizonyítottan szerepet játszik olyan civilizációs betegségek rizikójának csökkentésében, mint a metabolikus szindróma, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, a vastagbéldaganat.
Ezért akár naponta többször is érdemes lehet teljes kiőrlésű kenyeret enni.
A Semmelweis Egyetem dietetikusa kiemeli: sokkal fontosabb, hogy a kenyér miből, mint hogy milyen eljárással készül, hisz a klinikai vizsgálatokban sem a készítés módja, hanem a gabona minősége az, ami a kedvező hatásokért felel. A vadkovászos verziók valóban egészségesebbek (a kovász érése közben ugyanis egyes komponensek könnyebben emészthetővé, egyes mikrotápanyagok pedig jobban hasznosíthatóvá válnak), mint a gyorskelesztett élesztős változatok, amik jellemzően tele vannak adalékanyagokkal. Azonban ha az a kérdés, melyik egészségesebb, egy egyszerű élesztős vagy egy vadkovászos kenyér, akkor a válasz az, hogy amelyik magasabb arányban tartalmaz teljes kiőrlésű gabonát és mesterséges adalékanyagoktól mentes. Jó tudni, hogy a félbarna kenyerekben nem 50 százalék teljes kiőrlésű liszt van, hanem gyakorlatilag félfehér búzalisztből (BL112) készülnek.
Szabó Adrienn azt javasolja, hogy a teljes kiőrlésű kenyereken belül próbáljunk ki minél többfélét, például rozsból vagy tönköly- és tönkebúzából készültet, mert ezek mikrotápanyag-összetételben kissé különbözőek.
A táplálkozásunkat azzal is változatosabbá és egészségesebbé tehetjük, ha a kenyeret szó szerint az étkezés alapjának tekintjük. Mondjuk, egy szeletre zöldfűszeres cottage cheese-t kenünk és paprikát, paradicsomot eszünk hozzá, vagy a kenyeret magas omega-3 tartalmú makrélához fogyasztjuk ahelyett, hogy a hagyományos „két vastag karéj fehér kenyér között egy szelet párizsi és zsíros sajt” szendvics lenne a vacsoránk.
Szabó Adrienn még egy fontos szempontra felhívja a figyelmet a kenyérfogyasztással kapcsolatban, ez pedig nem más, mint hogy a megmaradt kenyeret ne dobjuk ki, hanem fagyasszuk le! Ezt azért is hasznos megfontolni, mivel az élelmiszerhulladék legnagyobb része Magyarországon kenyérből származik. A fagyasztás az egészségesebb választás az ugyancsak sok adalékanyagot tartalmazó tartós kenyerekkel szemben – teszi hozzá a dietetikus.
Alaptalan a félelem a teljes kiőrlésű gabonától
Bár nagyon sok az egyértelmű tudományos bizonyíték a teljes értékű gabonafogyasztás egészségügyi előnyei mellett, mégis sok téves információ terjed a „vegyszermaradványokról és gombatoxinokról”. Ezért fontos kiemelni, hogy a malomipari technológiák és a gabonaellenőrzési módszerek rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedek során, emellett a forgalomban lévő termékeknél a potenciálisan káros anyagok szintjét szigorúan szabályozzák. A téves információk terjedésének egyik jelentős oka pedig, hogy sokan nem a megfelelő humán klinikai vizsgálatok eredményei alapján kommunikálnak.
Haiman Éva
Fotó: Kleb Attila, Illusztráció: iStock – symbiot, Magone
