A tudós orvos, az iskolateremtő agykutató Szentágothai János születésének 100. évfordulója alkalmából tartottak emlékkonferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. A Szentágothai év keretében megrendezett eseményen az előadók Szentágothai Jánosról, a kutatóról, a tanárról, a tudósról, a tudománypolitikusról, a parlamenti képviselőről, a szeretett és megbecsült barátról, mesterről, pályatársról és családtagról emlékeztek meg.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: vannak életpályák, hivatások, amelyek a lényegről beszélnek, melyeknek kortalan derűje, s ragyogó üzenete mindig velünk van. „Szentágothai János ma is itt van a körünkben, azok között, akiket tanított, pályájukon elindított, akinek szétosztotta önmagát” – mondta.
Áder János köztársasági elnök arról beszélt, Szentágothai János a világhírű magyarok között foglal helyet, azok között, akik világraszóló teljesítményükkel a szellemi nagyhatalmak közé emelték hazánkat. Azok közé tartozik, akik világéletükben fontos válaszok után kutattak, s fontos kérdéseket hagytak utódaikra. Szentágothai is több kérdést hagyott ránk, köztük talán a legfontosabb: képes lesz-e egyszer az emberi agy megérteni saját működését?
Hámori József neurobiológus (Semmelweis Egyetem) egykori pécsi tanítványként és kollégaként emlékezett az „iskolateremtő géniuszra”, aki 1946 és 1963 között volt Pécsett professzor. Ebben a korszakában a funkcionális neuroanatómia területén a kisagyi és a látórendszeri kutatásai mellett kiemelkedő eredményeket ért el a szemmozgató pályák és a vesztibuláris rendszer közötti kapcsolatok felderítésében. Az itt elért eredményei alapozták meg későbbi világhírét – mondta Hámori József, aki felidézte Szentágothai egy mondását is, mely szerint „csak az legyen kutató, akiben működik a kíváncsiság”.
Székely György neurobiológus (Debreceni Egyetem) egyebek mellett megemlékezett arról, hogy a Szentágothai által készített „Az ember anatómiájának atlasza” csaknem száz kiadást élt meg eddig. Szólt arról, hogy Szentágothai János sosem a cikkek számát nézte, közleményei csak saját gondolatait tartalmazták, amelyek olyannyira átgondolt írások voltak, hogy a mai napig helytálló ezek minden gondolata. A tudomány, az etika és a kultúra mind meghatározó volt életében – tette hozzá.
Ezt követően Pedro Pasik neurológus (USA), Szentágothai egykori munkatársa és barátja tartott rendhagyó előadást, amely során Szentágothai neki írt, tudományról, politikáról szóló leveleiből idézett.
Vizi E. Szilveszter, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke arra mutatott rá, hogy Szentágothai azt vallotta: a tudást megszerezni kötelesség, megosztani viszont a legfontosabb feladat. Az érthetőségre törekedett, arra, hogy mindenki számára hozzáférhetően terjessze az ismereteteket – mondta, visszaemlékezve arra, hogy maguk között a tanítványok csak Szent Jánosnak hívták a professzort, aki mindig szeretetet sugárzott.
Az „Agy-díjas” Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, Szentágothai egyik utolsó tanítványaként arról tartott előadást, hogy milyen hatással van Szentágothai János öröksége a mai modern idegtudományokra.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke úgy fogalmazott: a világ számára Szentágothai János az idegrendszer zseniális kutatója volt, akit fiatal korában elvarázsolt az idegsejtek sokfélesége. Az iskolateremtő agykutató a 20. század zavaros korában egy egész ország értelmisége előtt állhat fénylő példaként, hiszen megmutatta, hogy a kultúra, az etika, a harmóniakeresés, a tolerancia és a szeretet az emberhez egyedüliként méltó életminőség. DP
