Légzésfunkciós szűréssel, a vízipipa káros hatásának demonstrálásával és az oktatásban használt interaktív tüdő bemutatásával várja az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája a Kutatók Éjszakáján. A Városligeti Műjégpályán szűrővizsgálatokat is végeznek majd, a pavilonba látogatók impressziót nyerhetnek a dohányzás károsító hatásairól „dohányzó” bolhákon végzett kísérlettel is. Mivel 2012 a Prevenció Éve az egyetemen, idén a tüdőbetegségek megelőzése áll a tüdőgyógyászat bemutatása középpontjában.
A dohányzás hihetetlen mértékben, mintegy tizenhétszeresre emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, arról nem is szólva, hogy dohányos betegeknél gyakrabban fordul elő a többi rákfajta is. A dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok (karcinogének) károsítják a tüdő sejtjeit, s ezek a sérült sejtek idővel ráksejtekké alakulhatnak. A tüdőrák hazánkban a leggyakoribb daganatos megbetegedés.
A tüdőgyógyászat számos népbetegséget is érint, amelyek döntő többségének kialakulása a dohányzással áll összefüggésben. Hazánkban minden harmadik felnőtt dohányzik, és az asztmában szenvedő felnőttek közül is mintegy 30%-ban találkozunk dohányosokkal. A tüdőbetegség (COPD) krónikus megbetegedés, tehát önmagától nem tűnik el és nem is javul. Köhögéssel, életveszélyes légzési elégtelenséget okozó állapotromlásokkal járhat. Ha nem kezelik, a továbbiakban a beteg mindennapi életvitelének korlátozottságához, az állapotromlások gyakoribbá válásához vezethet. A COPD világszerte járványos méreteket öltő megbetegedés: közel 210 millió embert érint és 2010-re a negyedik leggyakoribb halálok lett.
Sajnos a legtöbb érintett nem is tudja, hogy ebben a betegségben szenved, és nem részesül kezelésben, amely segíthetne megelőzni a veszélyes szövődmények kialakulását. A korai felismerés és és a megelőzésben fontos szerepet játszik a légzésfunkciós szűrés is a veszélyeztetett populációban (40 év feletti dohányosok).
A látogatók impressziót kaphatnak a leggyakoribb tüdőgyulladást okozó baktériumokról, vírusokról, a tüdőgyulladás formáiról és tüneteiről, felismerésének lehetőségeiről, a megelőzésről és kezelésről.
A prevenció a tüdőgyógyászatban egy másik nagy népbetegség-csoport, a légúti allergiás megbetegedések megelőzését is érinti: ezek közül a leggyakoribban az asztma és a szénanátha. Allergiás náthában, hazánkban mintegy 500 000, asztmában 270 000 ember szenved. Az allergiás megbetegedések hátterében bonyolult, számos ismert és ismeretlen ok áll, amelyek az immunrendszernek a szervezet saját, jól működő sejtjei ellen kifejtett fokozott működését eredményezik. Az immunrendszer túlzott, kóros működésének következményei az allergiás és autoimmun betegségek. Asztmában és szénanáthában a prevenció fontos eleme az érzékenységet okozó allergén elkerülése. A leggyakoribb légúti allergiát okozó allergének a házipor atka, a parlagfű, feketeüröm, illetve különböző füvek és fák pollenjei. A Kutatók Éjszakáján bemutatásra kerülnek a légúti allergiás megbetegedések hátterében álló legfontosabb allergének, illetve a megelőzésben mindenki által elvégezhető lépések, módszerek. Tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az asztma és szénanátha megelőzésének legfrissebb tudományos eredményeiről is. A hazai rászoruló betegek számára is elérhető tüdőátültetésről is kaphatnak információt a látogatók a műtéten átesett, már „új” tüdővel élő betegek élettörténetei megismerésén keresztül.
A Városligeti Műjégpályán a Semmelweis Egyetem több helyszínen,több programmal van jelen. A látogatók szűrővizsgálatokon vehetnek részt, teszteket tölthetnek ki, rögtön meg is nézhetik az eredményeket. A SOKK: Előzd meg! című interaktív programot több klinika, intézet együtt szervezte. A labirintusban a résztvevők maguk kalandozhatnak, maguk tapasztalhatják meg, hogyan hatnak mindennapi döntéseik a jövőbeli egészségükre. Felmérhetik saját egészségügyi kockázatukat hat különböző területen: szív- és érrendszer egészsége, a dohányzással összefüggő megbetegedések, szexualitás, az alvás és alvás alatti elváltozások, kéz- és fogmosási szokások és az önismeret és stresszkezelés. A szerelemről szól előadásban („Van-e korhatár a szerelemben és a szexben?”) pedig olyan kérdésekre is választ kaphatnak mint például, hogy mennyire és hogy tudjuk befolyásolni ezt a pozitív lelki és testi izgalmi állapotot.
forrás: Pulmonológiai Klinika (Dr. Tamási Lilla és dr. Müller Veronika egyetemi docensek)
CzR
