Alkalmazkodás az új törvényi feltételekhez, valamint az egyetemi infrastruktúra és az oktatói létszám hozzáigazítása a folyamatosan növekvő hallgatói létszámhoz – az oktatás területén egyebek mellett ezekkel a fontos feladatokkal kell megküzdenie az új egyetemi vezetésnek – hangsúlyozta honlapunknak adott interjújában dr. Hunyady László általános rektorhelyettes.
Mint rámutatott, komoly kihívást jelent, hogy szeptember 1-jével életbe lépett az új felsőoktatási törvény, amivel kapcsolatban azonban sok részletszabályozás még mindig nem ismert. „Az egyetem vezetésének egyik fontos feladata, hogy az egyetem minél jobban alkalmazkodjon ezekhez az új törvényi feltételekhez” – mondta Hunyady professzor. Hangsúlyozta, hogy az egyetem hat kara a dékánok irányításával szakmailag önállóan működik. Az egyetem vezetésének feladatát elsősorban abban látja, hogy mindehhez megadja a kereteket és a szabályokat. Az új felsőoktatási törvény szükségessé teszi a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását. Mint azt dr. Hunyady László elmondta: elindult egy folyamat, amelynek a célja egy egységes szabályzati rendszer kidolgozása, mely segítené az egyetem összehangolt működését.
Más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a Semmelweis Egyetemen is problémát okoz a finanszírozás csökkenése. Az elmúlt két évben az államtól kapott támogatás nominálisan is több mint 20 százalékkal esett vissza. „Bár országosan ez a trend jövő évben is folytatódni fog, abban bízunk, hogy ezt a hatást egyetemünkön ellensúlyozni fogja, hogy az osztatlan képzésben nőttek a keretszámaink. Ennek köszönhető, hogy az osztatlan képzés területén maximális kapacitással indul a tanév. Annak, hogy hány hallgatót vettünk fel, csak saját felvevő kapacitásunk szabott határt” – mondta dr. Hunyady László. Hozzátette: a létszámemelésre a hallgatók, a kormányzat és a társadalom részéről egyaránt igény volt, és bízni lehet abban, hogy emiatt jövő évben nem csökken olyan mértékben az egyetem finanszírozása, mint az előző években.
Mindez azonban felvet egy olyan problémát, ami az elmúlt két és fél évtizedben folyamatosan alakult ki: arányba kell hozni a folyamatosan növekvő hallgatói létszámmal az infrastruktúrát és az oktatók számát. Utóbbi azért is különösen fontos, mert a felsőoktatás egyik fontos minőségi paramétere a hallgató-oktató arány, melyet egyes nemzetközi felsőoktatási rangsorokban is figyelembe vesznek. A csökkenő állami finanszírozás miatt már az idei évben is a külföldi oktatásból befolyt összegekkel kellett kiegészíteni a karok működési kereteit, hogy az oktatói létszám csökkenését el lehessen kerülni. Erre várhatóan a jövő évben is szükség lesz. A Semmelweis Egyetem egy kutató-elitegyetem, ahol a cél csak a minőség javítása lehet, és meg kell találni a forrásokat az oktatói létszám növelésére és az egyetem infrastruktúrájának fejlesztésére.
Bár a Semmelweis Egyetem képzése nemzetközileg igen elismert, és az innen kikerülő hallgatók a világ bármely pontjára mennek, kiválóan megállják a helyüket, az oktatás színvonalának folyamatos növelésére van szükség. Ennek érdekében stratégiai kérdés a legkiválóbb külföldön dolgozó kutatók és oktatók hazavonzása. Erre léteznek már jelenleg is sikeresen működő kezdeményezések (ilyen például az MTA Lendület Programja), ám dr. Hunyady László fontosnak tartja, hogy egyetemi szinten is legyen egy olyan ún. start-up program, amely lehetőséget ad a külföldön sikeresen dolgozó fiataloknak a hazatérésre. Ennek szervezeti kereteit már az előző egyetemi vezetés létrehozta, de a források megtalálása, és a program beindítása a jelenlegi vezetés feladata lesz.
Szintén stratégiai jelentőségű olyan programok beindítása, melyekkel az egyetem vezetése a legkiválóbb dolgozók munkáját anyagilag is elismeri. E tekintetben úttörő jelentőségű az Általános Orvostudományi Karon e tanévtől elinduló „merit-program”, melynek kiterjesztését az egész egyetemre szintén fontosnak tartja az általános rektorhelyettes. E program lényege, hogy a legkiválóbb dolgozók teljesítményük alapján bérkiegészítésben részesülhetnek egy pályázati rendszer keretében. „A jelenleg működő program alapvetően a tudományos teljesítményt veszi figyelembe, de a tervek között szerepel ennek a bővítése, s olyan program indítása, amely kifejezetten az oktatási teljesítményre koncentrál” – mondta az általános rektorhelyettes. Dr. Hunyady László szerint ugyanakkor az oktatás és a kutatás nem választható szét egymástól, s akkor működik jól az egyetem, ha a sikeres kutatókat az oktatásba is bevonja, s fordítva.
Az infrastruktúra fejlesztése terén fontos lépés volt a 2008-ban megnyitott Elméleti Orvostudományi Központ létrehozása, a Korányi projekt megvalósulásával pedig a klinikai képzés kapacitásai is nőhetnek. Számos területen azonban elavult a jelenlegi infrastruktúra, melynek fejlesztéséhez szükségünk van az állam támogatására is; ezt a most júniusban benyújtott intézményfejlesztési tervben jeleztük is – jegyezte meg az általános rektorhelyettes. Ezen felül dr. Hunyady László kiemelten fontosnak tartja a több karon már ma is sikeresen működő skill-laborok fejlesztését. Ebben nagy előrelépést jelent a dr. Kellermayer Miklós irányításával elnyert pályázati forrás, melynek segítségével az általános orvosképzés egész curriculumát érintő skill-labor fejlesztés folyik jelenleg az egyetemen. A 21. századi képzésben ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a hallgatók, mielőtt a betegágyhoz mennének, bizonyos képességeket készségszinten elsajátítsanak szimulált környezetben.
Az egyetem vezetésének célja, hogy erőfeszítéseket tegyen a finanszírozás javítására a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is – összegezte dr. Hunyady László. Ennek érdekében a bevételek növelése mellett fontos a meglévő források minél hatékonyabb felhasználása. Az új vezetés jelenleg külső szakértők bevonásával vizsgálja, hogy milyen lépéseket kell tenni ennek megvalósítása érdekében. DP
