Dohányzással kapcsolatos kutatási eredmények, szabályozások és intervenciók nemzetközi bemutatásának egyik lehetősége a 3 évenként megrendezésre kerülő Dohányzási Világkongresszus.
A szervezők ezúttal Szingapúrt választották a konferencia helyszínéül, egy egzotikus, egyenlítői éghajlatú helyszínt, amely minden szempontból egyedülálló, sajátos kultúrájával, gazdasági helyzetével, és dohányzási szokásaival. A hagyományosnak számító cigarettázásnak éppen olyan alacsony a gyakorisága, mint az ázsiai területekre jellemző egyéb formáké (dohánylevél rágása, vagy dohánypor felszippantása) – és a jelentős számú arab lakosság ellenére, csak az általuk lakott városrészekben fordul elő a vizipipa szívása. Szingapúr szanszkrit nyelven „Oroszlánváros”, a brit gyarmati idők délkelet-ázsiai stratégiai központja, jelenleg a világ egyik legfejlettebb állama. A „15. Dohányzás vagy Egészség Világkongresszus” 2012. március 20-tól 24-ig ebben a városállamban került megrendezésre. Ennek valószínűleg több oka volt, de talán a legjelentősebb törekvésük az volt, hogy pozitív példát mutassanak a világ számos országából érkezett egészségügyi szakembereknek, kutatóknak. A városállam egyik fontos jellemzője a multikulturalizmus, a különböző népcsoportok különös toleranciával fogadják el egymás kultúráját, vallását, mely példa értékű a világon. A szingapúri gondolkodásra jellemző vonás a „Kiasu” azaz mindenben a legjobbnak lenni. Talán ennek köszönhető, hogy igen fejlett társadalmi, gazdasági, oktatási, tömegközlekedési rendszert hoztak létre. Kevés a korrupció és bűnözés. Az egészség igen nagy érték.
A világ számos országára – köztük Magyarországra is – igaz az a megállapítás, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb oka a korai halálozásnak. Egészségi állapotunk nem csupán a genetika és az egészségügyi ellátás függvénye, hanem a környezettől és személyes magatartásunktól is függ, amelyért nagymértékben felelősek vagyunk. A legjelentősebb kockázati tényező az egészségre nézve a dohányzás. Növeli a szív-érrendszeri, légzőszervi megbetegedések és a daganatos betegségek előfordulását. Várandósság során az alacsony születési testtömeg és koraszülés kialakulását, és a szülők dohányzása számos gyermekkori megbetegedésért felelős.
Magyarország a világ negatív élvonalába tartozik a dohányzás okozta megbetegedések listáján, de nem csupán a dohányzó ember kerül veszélybe, hanem a környezeti dohányfüst terhelésnek kitett személyek is szenvednek a káros hatásoktól. Míg a dohányzás gyakorisága az elmúlt évtizedben a fejlett gazdasággal rendelkező országok többségében csökkent, addig a magyar lakosság a World Tobacco Atlas (dohányzási világatlasz) adatai és a korosztályos vizsgálatok eredményei alapján a különböző csoportokban nem követi ezt a tendenciát. [1] Ennek következményeként az egészségben eltöltött évek száma a nők között körülbelül 15%-al, férfiak között 25%-al csökken. A magyar populáció dohányzásának népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy világelsők vagyunk a tüdőrák halálozásban és a 11 éves korosztály dohányzási gyakoriságában. A fiatalkorú 13-15-17 éves korosztály körében fokozatosan emelkedik a kipróbálás, az alkalmi és a napi rendszerességgel történő dohányzás előfordulása, és egyes vizsgálati eredmények szerint a dohányzásra való rászokás életkori átlaga 16-17 éves kor közé tehető ma Magyarországon. [2] A fertilis évek történéseit és a szülészeti kimeneteli eredményeket meghatározhatja a nők dohányzási prevalenciája, amely a 18-42 éves korosztályban folyamatosan növekszik, a teljes női populációra vetítve ez kb. 32 %. [3] Speciális formája a dohányfüst-terhelésnek a várandós anya dohányzása, aki önmagát, és magzata egészségét is veszélyezteti. A rendszeresen dohányzó várandósok aránya meghaladja a 15 %-ot, néhány többszörösen hátrányos helyzetben lévő megye esetén ez az érték 26 % körüli.
A bemutatott tendenciák miatt 2008-ban nemzetközi összefogással „Kiterjesztett dohányzás kutatás” indult Magyarországon az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériumának és a Nemzetközi Fogarty Intézetnek a támogatásával. A magyar kutatócsoport résztvevői több tudományterületet érintő reprezentatív vizsgálatokat indítottak el, eredményeiket a dohányzási világkongresszuson is bemutatták. A Semmelweis Egyetem részéről két kar vesz részt a kutatásokban. A fő koordinátor dr. Balázs Péter, a SE Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese. Az SE Egészségtudományi Kar Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet Családgondozási Módszertani Tanszékének munkatársa Fogarasi-Grenczer Andrea, a várandósság alatti dohányzás születésre gyakorolt hatásait vizsgálja, együttműködve az ÁOK Népegészségtani Intézettel és a Debreceni Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karával és néhány megye tiszti vezető főorvosával, védőnőivel.
A dohányzási világkongresszus egyik fő üzenete minden egyes ország számára megfontolandó. A dohánytermékek adójából származó jövedelem bár a nemzetgazdaságok számára óriásinak tűnhetnek, az elemzések mégis azt bizonyítják, hogy az egészségre ártalmas összetett hatások miatti kiadások negatív nettó végeredményt adnak. Ennek megértése a legfelsőbb kormányzati szinten kell, hogy megtörténjen, mert ez kihat a jogi szabályozásra és a prevenció támogatására. A fiatalkorúak életkori sajátosságaik miatt fokozott veszélynek vannak kitéve, ezért minden intervenció első számú célpontjának számítanak. Fontos kérdés esetükben a motivációk azonosítása, a nyílt és burkolt dohányreklámok szabályozása. Egy másik aspektusa a dohányzásnak a szegénységben élő csoportok dohányzási magatartásának megértése, ugyanis egyértelmű, hogy sokkal inkább veszélyeztetett helyzetben vannak.
A konferencia egy másik célja volt, hogy bemutassa az egyes országok sajátos megoldásait. Szinte mindenkire vonatkozik, hogy növelni kell a szakemberek felkészítését a dohányzás megelőzés és leszokás támogatás területén. Ehhez azonban fontos a közös tapasztalatok egyeztetése. A dohányzásleszoktató programok klinikai tapasztalatai új ismereteket nyújthatnak más országok számára is, hiszen a dohányosokat fontos motiválni, megfelelő eszközökkel támogatni a leszokásban, valamint kiemelten kell kezelni néhány sérülékeny csoportot, úgymint a fiatalokat, a fertilis női populációt és a várandósokat.
A környezeti dohányfüst-ártalom hatásai, csökkentésének lehetőségei egyre növekvő érdeklődést váltanak ki, hiszen világszerte megnövekedett az igény a nemdohányzó emberek, köztük a gyermekek védelmére.
A kutatóknak szükséges a hazai dohányzás-tendenciák megismerése és az összefüggések feltárása, de ezen túlmenően az eredmények figyelembevételével elkezdődött a hallgatók és a területen dolgozó szakemberek speciális felkészítése a probléma enyhítésére.
A „Fogarty” projekten belüli fő kutatási területek:
• Felnőtt populáció vizsgálata (SZTE-ÁOK),
• Általános iskolások vizsgálata (SE-ÁOK),
• Középiskolások szokásainak vizsgálata, dohányzás motivációi (ELTE–Pedagógiai és Pszichológiai Kar),
• Dohánytermékek adója, csempészete (Budapest Corvinus Egyetem),
• Fogágybetegségek összefüggései a dohányzással (SZTE-FOK),
• Jogi vonatkozások (ELTE Jogi Kar),
• Várandósság alatti dohányzás hatásai a szülészeti kimeneteli eredményekre (SE–ETK, SE–ÁOK, DTE-EFK).
Fogarasi-Grenczer Andrea
Forrás:
1. The Tobacco Atlas 4th Edition from the World Lung Fundation: http://www.tobaccoatlas.org/
2. Tombor I. Paksi B. Urbán R. és mtsai.: A dohányzás elterjedtsége a magyar felnőtt lakosság körében. Népegészségügy /88. évf. 2. szám 2010. (131-136.o)
3. Fogarasi-Grenczer A. Balázs P. : A dohányzás és környezeti dohányfüst-ártalom kapcsolata a koraszülésekkel. Orvosi Hetilap/153. évf. 18.sz. 2012. (690-694)
