Molekuláris biofizika címmel nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia évi 35 millió forintot jelentő támogatását a dr. Kellermayer Miklós (SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, igazgató) vezette kutatócsoport, amely három korábbi munkacsoport metszetéből jött létre. „A pályázatunk munkacíme nagyon tág, s ez nem véletlen, jól kifejezi azt a módszertani arzenált, megközelítést és gondolkodásmódot, amit meg kívánunk jeleníteni” – fogalmazott dr. Kellermayer Miklós.
Az akadémiai kutatócsoport munkájában részt vesz majd dr. Zrínyi Miklós nanokémiai munkacsoportja, amely különleges polimerek szintézisével foglalkozik, Sarkadi Balázs membránbiológiai munkacsoportjának egy része, amely a membránfehérjék szerkezetét vizsgálja, valamint dr. Kellermayer Miklós egymolekula biofizikai munkacsoportja. Ez utóbbi fehérjék, illetve membrán és fehérje, lipid és fehérje, valamint nukleinsav és fehérje komplexek szerkezetét, dinamikáját vizsgálja. A méréseket egyedi molekulákon és egyedi sejteken végzik különleges, részben saját fejlesztésű kísérleti eszközök segítségével.
Az akadémiai kutatócsoport munkája során is az egyik fő fókusz a membránfehérjék vizsgálata – mondta dr. Kellermayer Miklós. Ezek olyan különleges fehérjék, amelyek az élő sejtek membránjába vannak beágyazva, s kapcsolatot hoznak létre a külvilág és a sejt belseje között. Ezek a fehérjék gyakran kapcsolódnak a sejtek vázrendszeréhez, citoszkeletális rendszeréhez, illetve az úgynevezett jelátviteli utakhoz, amelyek beviszik a sejtekbe a kívülről jövő információkat. Ugyanakkor e fehérjék vizsgálata rendkívül nehéz, a szokásos biokémiai módszerekkel nem lehetséges, mivel egyszerre vízoldékonyak és lipidoldékonyak. Ugyanakkor mégis fontos ennek a területnek a jobb megismerése, ugyanis számos olyan betegségről tudunk (például cisztás fibrózis), amelyek kapcsolódnak ezen fehérjék mutációjához.
Dr. Kellermayer Miklós hangsúlyozta: intézetében számos különleges eljárást alkalmaznak, amelyeket az akadémiai kutatómunkában használnak majd. Ezek közé tartozik az atomerő mikroszkópia, ennek kombinációja speciális fluoreszcencia mikroszkópiával, vagy éppen a lézercsipesz, amellyel a fehérjék mechanikáját lehet vizsgálni. Az atomerőmikroszkóppal letapogatható, megbökdöshető egy élő sejt felülete, s arra is lehetőség nyílik, hogy helyben egy-egy membránfehérjét, fehérjeláncokat kihúzzunk – magyarázta a kutatócsoport vezetője.
Az akadémiai támogatás öt évre szól, dr. Kellermayer Miklós szerint általában ennyi idő kell egy új kutatócsoportnak ahhoz, hogy igazán lendületbe jöjjön. Az elnyert éves támogatás hét álláshely létrehozását fedezi anyagilag, de a munkához ennél is több kutató fog hozzájárulni; olyanok, akik tevékenysége szorosan kapcsolódik e kutatási témához. „A pályázat segítségével elsősorban olyan vezéregyéniségeket finanszírozunk, akik maguk is képesek arra, hogy egy kisebb közösséget ellássanak munkával, témával, inspirációval” – fogalmazott dr. Kellermayer Miklós.
A közelmúltban nyilvánosságra hozott döntés alapján július 1-jétől tíz egyetemen összesen 21 kutatócsoport kezdheti meg működését a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Az élettudományok kategóriában támogatott nyolc kutatócsoportból négy a Semmelweis Egyetemen működik majd. DP
