Tizenötödik alkalommal vehették át tehetséges fiatal tudósok a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémián. Idén 623-an pályáztak; a Semmelweis Egyetemről tizenketten, összességében pedig 186-an nyerték el a havi bruttó 124 500 forintos támogatást. A sikeres pályázók közül 73-an a társadalomtudományok, 58-an az élettudományok, 55-en pedig a matematikai és természettudományok területéről részesülnek az ösztöndíjban, amelyet Pálinkás József, az MTA elnöke és Pálfy Péter Pál, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke adott át.
A támogatás a PhD-fokozat megszerzése és az önálló kutatói állás elnyerése közötti időszakban segíti a tudományos életpálya iránt elkötelezett fiatal kutatókat. Az ösztöndíj határozott időre – egy, két, illetve három évre – szól. A pályázatra minden évben azok a felsőfokú végzettségű, 45. életévüket március 20-ig be nem töltő magyar állampolgárok pályázhatnak, akiknek PhD- vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatuk van. A jelentkezőknek kutatásaikat magyarországi tudományos intézményben (felsőoktatási intézményben, akadémiai kutatóintézetben, egyéb tudományos kutatóhelyen) kell végezniük, amely fogadókészségét nyilatkozatban rögzíti.
A Magyar Tudományos Akadémián megrendezett Bolyai Napon átadták az idei Bolyai-plakett és Emléklap kitüntetéseket is.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001-ben döntött arról, hogy a hároméves támogatási időszakról szóló záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasoknak Bolyai Emléklapot adományoz. Közülük a „kiválók legkiválóbbjai” az MTA Bolyai-plakett kitüntetésében részesülnek, melyet az MTA elnökétől vehettek át a díjazottak.
Idén a Semmelweis Egyetemről dr. Molnár Miklós Zsolt kapott Bolyai-plakettet. DP
