Szív – érrendszeri betegek diagnosztikája és ápolása címmel rendezték meg a Semmelweis Egyetem ápolási továbbképző előadássorozat XVII. konferenciáját a Semmelweis Egyetem Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság szervezésében, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömb szakmai vezetésével. „A már hagyománynak számító konferenciánkat azzal a céllal hívtuk életre, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak egy témakört körüljárva nyújtsunk új ismereteket, tudást, biztosítva ezzel a színvonalas betegellátást.” – Emelte ki a konferencia megnyitóján Kormos Ágnes, a Semmelweis Egyetem Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság igazgatója.
Dr. Merkely Béla, a Városmajori Klinikai Tömb elnöke hangsúlyozta: „Óriási fejlődés ment végbe az elmúlt húsz évben a területen. Az elmúlt években elért eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, hiszen tizenöt év alatt a várható élettartam négy-öt évvel emelkedett, amelyből két és fél annak a gyógyító-megelőző munkának köszönhető, ami a kardiovaszkuláris ellátásban történt.”
Dr. Karádi István, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja a résztvevők köszöntése után rámutatott, a halálokok több, mint 50 százaléka még mindig szív- és érrendszeri betegségek körébe tartozik. „A fejlődés, amelyet az elmúlt tíz évben megélhettünk, arra biztat minket, hogy még további teendőket végezzünk el, és azokat a rizikótényezőket, amelyek a civilizált társadalomban ehhez a betegséghez vezetnek, minél inkább kiküszöböljük.”
Vörösmarty Attila a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát képviselte a konferencián, és miután méltatta a szakdolgozók a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban példaértékű munkáját, nagy tudományos hátterét, kiemelte: a kamara elkészítette a hatásköri listát, mely újabb előre mutató lépést jelent ezen a területen is. Vártokné Fehér Rózsa, a Magyar Ápolási Egyesület alelnöke a konferencia megnyitóján Florence Nightingale és Kossuth Zsuzsanna örökségére is emlékeztetett: „Elismert tény, hogy a magyar szabadságharc katonai egészségügye, valamint az önkéntesek bevonása az ápolásba jóval megelőzte saját korát. Kossuth Zsuzsanna hősies, önfeláldozó, humánus cselekedete alapköve volt az ápolás fejlődésének. Születésének évfordulóját a Magyar Ápolási Egyesület, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította.”
A konferencia főreferátumait dr. Merkely Béla és dr. Karádi István előadásában hallgathatták a résztvevők.
Dr. Merkely Béla az acut coronaria szindróma korszerű ellátásához kapcsolódóan felhívta a figyelmet az invazív kardiológia vezető szerepére. A kardiológiai központok hálózata mára jól kiépült Magyarországon, és az egész populáció számára elérhetővé vált. Mivel az időablak nagyon fontos ebben a kórképben, a korszerű ellátáshoz hozzátartozik a korai felismerés, az alapvető helyszíni diagnosztikai lépések, terápiás feladatok ellátása – emelte ki dr. Merkely Béla.
A szív és érrendszeri megbetegedések megelőzéséről tartott előadásában dr. Karádi István a rizikófaktorok jelentőségét és kiküszöbölését helyezte a középpontba, külön hangsúlyozva: A civilizált társadalom koleszterinszintje messze meghaladja a természeti népekben észlelhető szinteket, és ez jelentősen hozzájárul a fejlett országokban észlelhető szív- és érrendszeri betegségek nagyarányú prevalenciájához. „A szérum koleszterin és az atherogén lipidek szintjét csak részben tudjuk életmódbeli korrekciókkal mérsékelni, de az elmúlt két évtizedben korszerű gyógyszerek, illetve azok kombinációi álltak rendelkezésünkre, amelyek szakszerű alkalmazása jelentősen csökkenti az atherosclerotikus betegségek morbiditási és mortalitási statisztikáit. Mindemellett kiemelt fontosságú a prevenció, mely a betegek felvilágosításával kezdődik, hiszen az életmódváltás sikere a nagy rizikójú betegek hozzáállásán múlik. Ezen a területen nagyon sok teendő vár az egészségügyi szakdolgozókra, illetve az alapellátásban dolgozókra.”
SzZs
