Két katartikus témájú, egymástól rendkívül különböző előadást hallhattak a Semmelweis Egyetem Baráti Kör májusi találkozójának résztvevői. Mégis az etikai-eszmei kérdések feszegetése mélyen összefügg a fiatal kutatás meghökkentő eredményeivel. Ami összekapcsolja őket, az az élet és halál autentikus emberi-szakmai szemléletének módja.
Orvosetika a globalizáció érájában címmel dr. Jávor András közigazgatási államtitkár a globalizáció etikai vonzatairól beszélt. Előadását informatikailag túlfejlett világunk szakmai-emberi etikai kihívásai köré építette fel.
Számtalanszor felteszem azt a kérdést – vetette fel a politikus –, hogy az a döntés, amit naponta meghozunk, vagy amelyeknek az előkészítésében közreműködök, hogyan érinti az egyes embert, és hogyan a társadalmat?! Mi, akik a közigazgatásban dolgozunk, olyan döntéseket készítünk elő, vagy néha a saját szintünkön olyan döntéseket kell meghoznunk, ami az emberek mindennapi életét alapvetően befolyásolják. Hihetetlenül nagy a felelősség – mondta –, s aki anélkül dönt, hogy nem tudja elképzelni, mi történik a döntése következtében a betegágynál, a beteg sorsával, az el van veszve.
A profit-szemlélet átjárja világunkat. Míg nemrég természetes volt a születés vagy halál látványa, ma a társadalom nincs hozzászokva a szenvedő ember problematikájához, elutasítja azt. Kommunikációs vákuum van gyakran ellátó és ellátott között még rokoni kapcsolatokban is. Sok fiatal ettől elborzad, és elhagyja az egészségügyi pályát.
Az orvosoknak, a fő döntéshozóknak hatalmas kihívást jelent az, hogy a világ medicinája rohamléptekben fejlődik, de a források limitáltak. A gyógyító munka során etikai dilemmák sorozatával kell szembesülni: az orvos szakmai, fizikai, mentális, erkölcsi alkalmassága, az orvos-orvos közti kapcsolat, az orvos és természetgyógyászat kapcsolata, a hálapénz kérdése, a fogyasztás-ösztönzés megjelenése, az eutanázia, az abortusz, a fogamzásgátlás, mesterséges megtermékenyítés kérdései megnyugtató válaszra várnak. Senki nem vállalja át a felelősségünket, azt kell megtanulni, hogy a felelősséget vállalni tudjuk! A gyógyítás nem szakma, hanem művészet.
Dr. György Bence, a Baráti Kör dr. Balázs Dezső és Walter Julianna pályázatának 2011. évi díjazottja Buzás Edit professzorral dolgozik 2005 óta a Genetikai és Immunbiológiai Intézetben, jelenleg PhD-hallgatóként, de a Szemészeti Klinikán is végez klinikai orvosi munkát. A pályázat segítségével utazhatott el az öt napos CYTO 2011. Áramlási Konferenciára Baltimore-ba (USA), ahol először tűzték ki, hogy a mirovezikulák mérésére workshopot szerveznek, melyen a kutató poszterrel vett részt. Mikrovezikulák: új hírvivők a sejtek közötti kommunikációban című előadásából a szervezet működésének új összefüggéseire derült fény.
Húsz éve derült ki, hogy a sejtek között vannak felfogható struktúrák, minisejtek, membránnal körülvett vezikulumok: a mikrovezikulák. Úgy kell tekinteni rájuk, mint a sejtekre, csak sokkal kisebb struktúrákra. Eleinte nem tulajdonítottak fontosságot ezeknek, az angol irodalom szemétnek/pornak nevezte őket. Az utóbbi tíz évben derült ki, hogy nagyon sok biológiai funkciót hordoznak, az orvostudománynak pedig különösen érdekesek mind a diagnosztika, mind a terápia szempontjából. Dr. György Bence elmondta, hogy elsőként határozta meg munkacsoportjuk a vér és vizeleti mikrovezikulák méreteloszlását számos módszer egyidejű alkalmazásával. Kimutatták, hogy számos tényező nehezíti az analízisüket. Ízületi folyadékban vizsgálták a mikrovezikulák fehérje-összetételét: pl. CD8 pozitív T-sejt eredetű vezikulákat találtak a rheumatoid arthritis biomarkereként. Ennek bizonyítása prospektív vizsgálatokat igényel.
Urbán Beatrice
