Öt év szünet után újjáéledt a Studia Physiologica kismonográfia-sorozat. A most megjelent, két új kötet Semmelweis Szalonban tartott, ünnepélyes bemutatóját dr. Tulassay Tivadar, az egyetem rektora nyitotta meg. Utalva arra, hogy a sorozat az úgynevezett Piramis Projekt támogatásával született újjá, úgy fogalmazott: a piramisra úgy gondol az ember, mint aminek a tetejére el kell jutni. „Az egyetem megpróbál a piramis tetejére jutni, és folyamatosan ott maradni, de ez csak akkor lehetséges, ha vannak olyan egyetemi polgárok, akik őrzik a múltat, és pontosan tudják, hogy a múltból táplálkozva tudnak feljutni egyénenként is a saját életük piramis-csúcsára” – fogalmazott a rektor. Ha ez megtörténik, akkor az eredmények összeadódnak, amely az egyetemet is eljuttatja az őt megillető helyre – tette hozzá. Mint hangsúlyozta, a piramisra való eljutás csak együtt megy, az összekapaszkodásnak pedig egy nagyon fontos eszköztára a Semmelweis Kiadó, amely ezt az újraéledt tudományos kiadványt is jegyzi.
A kismonográfia-sorozat korábbi megálmodójára és megvalósítójára, dr. Juhász Nagy Sándorra egykori tanítványa és munkatársa, dr. Kékesi Violetta docens emlékezett. A Semmelweis Egyetem öt éve elhunyt emeritus professzora, a kiváló keringés-fiziológus rengeteg kutatót indított el a pályáján – mondta dr. Kékesi Violetta. Tíz év alatt tizenöt Studia Physiologica kötet jelent meg dr. Juhász Nagy Sándor szerkesztésében, ám öt évvel ezelőtti halála után – egészen mostanáig – megakadt a sorozat. Most, születésének 75. évfordulóján a Piramis Projekt támogatásával, s a Studia Physiologica Alapítvánnyal együttműködésben indulhat újra a kiadás – mutatott rá dr. Kékesi Violetta, aki dr. Juhász Nagy Sándor szavait idézte a sorozat ismertetéséhez: „A Studia Physiologica önálló, egymástól független művek sorozata, a vizsgált kérdéseket a szerzők egyéni látásmódja teszi elevenné, mivel a tanulmányok írói a tudományos anyagot saját eredeti eredményeik köré csoportosítva tárgyalják. A művek nem csupán a specialistákhoz, az adott szűkebb szakterület művelőihez szólnak. Azoknak íródtak, akik általánosabb tájékozottságra, mondjuk így, szélesebb körű műveltségre törekszenek.”
A Studia különösen hasznos lehet a pályájuk elején álló fiatal kutatók számára. A szerkesztési alapelvek közé tartozik, hogy kizárólag egyszerzős tanulmányokat közölnek, olyan szerzőktől, akik jelentős, hitelt érdemlő eredményeket értek el az élettudományok valamely területén.
Most rögtön két kötettel indult újra a sorozat. Dr. Rosivall László „A juxtaglomeruláris apparátus. A vese agyának felépítése és működése” című kismonográfiáját dr. Szabó Attila mutatta be, aki emlékeztetett arra, hogy a 2008-ban megpályázott, s azóta Piramis Projekt néven futó TÁMOP pályázat egyik célja volt a Studia felélesztése, amely fóruma lehet annak, hogy a színvonalas magyar élettudományi kutatások eredményeit közérthető formában lehessen átadni. Dr. Rosivall László kötetének címe nem ígér könnyű olvasmányt, de ha valaki mégis belekezd a szó jó értelmében csalódni fog – mondta dr. Szabó Attila, hozzátéve: az átfogó, tudománytörténeti érdekességeket is tartalmazó mű a nefrológia és a vesekutatás legfontosabb lépéséit mutatja be, fűszerezve dr. Rosivall László munkacsoportjának saját eredményeivel.
Dr. Hámori József „Az idegrendszer funkcionális szerveződése és plaszticitása” című kismonográfiáját dr. Nagy Zoltán mutatta be, aki egyben a Studia Physiologica Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Mint fogalmazott, az eddigi kötetekben döntően az élettan kiváló művelői jelentek meg, ám részben a Szentágothai-év alkalmából úgy döntött a kuratórium, hogy az idegkutatás egyik kiválóságát is felkéri szerzőnek. „Ebből az alkalomból méltán választottuk a Szentágothai-iskola egyik legkiválóbb tanítványát” – fogalmazott dr. Nagy Zoltán, aki szerint a kötet nemcsak a fiatalok, de minden érett kutató számára is tanulságos, mivel megmutatja, hogy milyen kristálytisztán, világosan és szépen meg lehet fogalmazni egy nagyformátumú életpálya leglényegesebb elemeit. DP
Fotók: Andrasovszky Péter
