A századfordulón és a 20. század elején nagyon kedvelt és népszerű volt az ólomüvegablak technikája. A kor építészei előszeretettel adtak helyet terveikben a méretes fényáteresztő felületeknek. Még ma is láthatunk Budapesten egy-egy eredeti színes ólomüvegablakot, és ez maga a csoda, hiszen az elmúlt évszázad során számos, emberéletet és műtárgyakat sem kímélő esemény söpört végig a városon.
Ékes példája a fentebb említett csodának az egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikájának lépcsőházát díszítő üvegablak, mely számos utat járt meg, majdhogynem szó szerint. Lévén az épület az Üllői úton, a különböző katonai csapatok (világháborúk, 1956-os forradalom) fő bevonulási útján, menteni 
kellett a menthetőt. Az első hír hallatán az üvegablakot kiemelték helyéről, és a pincében, egy biztonságosnak vélt részben tárolták a megmozdulások elcsendesedéséig. Így történt, hogy ma is eredeti formájában csodálhatjuk a minden valószínűség szerint Róth Miksa műhelyében készült színes ablakokat. A növényi ornamentikát idéző színes ólomüvegen a műszaki tartószerepet a finom grafikai rajzolatot adó ólomsínek határozzák meg.
Róth Miksa apja üvegfestő műhelyében sajátította el a mesterség alapjait, majd Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva módszeresen bővítette szakmai ismereteit. Saját „üvegfestészeti műintézetét” 1885-ben nyitotta meg Budapesten. A kor kiváló építészeivel együttműködve számos budapesti és vidéki köz- és magánépület (Országház, Bazilika, Deák-mauzóleum, Gresham-palota, Zeneakadémia, Széchenyi-fürdő, kassai dóm, Andrássy-ebédlő stb.) dekoratív díszítésére kapott megbízást. Így például a Giergl Kálmán és Korb Flóris által tervezett épület díszítésére is. A neves építészpáros közös munkájának eredménye a Klotild Palota, a New York Palota, valamint a Zeneakadémia is.
K. I.
