Külföldön dolgoznak, de hosszú távon mindenképpen hazajönnének – ezt mondja a Semmelweis Egyetem mindkét fiatal kutatója, aki a múlt év végén Junior Príma kitüntetésben részesült.
Dr. Jakus Zoltán, a SE Élettani Intézetének adjunktusa jelenleg az Egyesült Államokban, Philadelphiában tartózkodik szakmai tanulmányúton. A University of Pennsylvania orvosi karának kardiovaszkuláris intézetében, Mark L. Kahn professzor laboratóriumában dolgozik, ahol elsősorban a kardiovaszkuláris rendszer fejlődését vizsgálják, különös tekintettel a nyirokerek fejlődésére és funkciójára.
„A csoport munkájába bekapcsolódva lehetőségem nyílt arra, hogy egy számomra teljesen új tudományterülettel ismerkedjem meg. Meg kell jegyeznem azonban, hogy az eddigi kutatási területemtől, az immunológiától sem szakadtam el. A labor korábban igazolta a CCM jelpálya (cerebral cavernous malformation) komponenseinek szerepét a kardiovaszkuláris fejlődésben. A jelpálya elemeinek hiányában az egerek a korai embrionális periódusban elpusztulnak, így eddig ez megakadályozta, hogy az immunsejtekben feltérképezzék a jelpálya szerepét. Újabban azonban a gének sejtvonal-specifikus törlése lehetőséget teremt a kérdés vizsgálatára.
Dr. Jakus Zoltán a feleségével és az akkor 9 hónapos lányával költözött ki Philadelphiába, fiúk már itt született. „Hasznosnak tartom, hogy külföldön sok embert megismerünk és persze sok tapasztalatot szerzünk. Biztos vagyok abban, hogy a tanulmányutat követően haza szeretnénk térni Magyarországra. Hosszú távon az a célom, hogy önálló kutatói munkát kezdjek” – hangsúlyozta.
Dr. Szanda Gergő szintén a SE Élettani Intézetében dolgozott, mikor elnyerte a Junior Príma kitüntetést. Most ő is az Egyesült Államokban kutat, a Washington melletti Rockville-ben, a National Institute of Health-ben (NIH) dolgozik. „Két, egymástól távolabb eső témát nem is választhattam volna” – így érzékelteti a régi, itthoni és a jelenlegi Egyesült Államok-beli munkája közötti különbséget. „Ez egy amerikai kormányszerv, nemzetközi szinten a biomedikális kutatások egyik legnagyobb központja. Működését a kormány finanszírozza, magyar szemmel nézve kiapadhatatlan pénzügyi háttérrel rendelkezik” – mondja a fiatal kutató.
Dr. Szanda Gergő az Élettani Intézetben, Spät András professzor laborjában a mitokondriális kálcium anyagcserével foglalkozott, míg most a NIH-ben az anyagcsere-betegségek molekuláris háttere, vagyis például a diabétesz, az elhízás, a hiperfágia (fokozott táplálékbevitel) endokrin háttere áll a fókuszban. Dr. Szanda Gergő, aki mondja, tervei szerint két év múlva hazajön. Ugyanakkor, jegyezte meg, már-már hagyomány, hogy a tudományos fokozat megszerzése után, aki teheti, két-három évet külföldön kutat, hogy lásson más technikákat is, és építse a nemzetközi szakmai kapcsolatait.
Dr. Szanda Gergő azt mondja, bár még csak nagyon rövid ideje tartózkodik az amerikai intézetnél, eddigi tapasztalatai szerint a fő különbség az, hogy míg itthon az ember egyszerre kutató és oktató, a NIH-nél teljes egészében a kutatómunkának szentelhetik magukat az ott dolgozók. Emellett a technikai háttér is teljes mértében adott, így annak hiánya nem szab határt az ember ötleteinek. DP
A cikk teljes terjedelmében a Semmelweis Egyetem újság februári számában olvasható.
