Ünnepi tudományos ülést rendezett a 70 éves Kopp Mária tiszteletére a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete. A Semmelweis Szalonban tartott „Magatartástudományokon innen és túl” elnevezésű rendezvényen – kollégái mellett – dr. Tulassay Tivadar, az egyetem rektora köszöntötte az ünnepeltet, majd a debreceni, a szegedi, a pécsi magatartástudományi intézetek képviselői tartottak előadást a tudományterület aktualitásairól.
A SE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettesét nemrég beválasztották az ötven legbefolyásosabb magyar nő közé. Az alábbi interjú – ami a Semmelweis Egyetem Újság januári számában jelent meg – egyebek mellett ennek kapcsán készült vele.
Dr. Kopp Mária évtizedek óta az orvostudomány és a pszichológia határterületén dolgozik. Világviszonylatban is egyedülálló módon foglalkozik a magyar lelkiállapottal és aktívan tesz azért, hogy minél több kívánt, tervezett 
gyermek megszülethessen. A befolyásosság számára nem személyes, öncélú kérdés.
Szolnokon egy uniós pályázat segítségével szerveztünk egy öngyilkosságot és depressziót megelőző három éves programot, amelynek során megpróbáltuk a témában érintett helyi szakembereket összehozni, a pszichiáterektől a háziorvosokon át a védőnőkig, tanárokig, rendőrökig. A három év alatt felére csökkent az öngyilkosságok száma a városban, ilyen mértékű javulás sehol nem történt az országban az elmúlt évtizedben. Ha arra van hatásom, hogy kevesebben legyenek öngyilkosok ebben az országban, az nagy jelentőséggel bír számomra, valóban komoly befolyásosságot jelent – fogalmazott a professzor asszony.
Dr. Kopp Mária 1983-ban szervezte meg először a magyar lelkiállapot és egészségi állapot összefüggéseit vizsgáló úgynevezett Hungarostudy országos reprezentatív felmérést, amit azóta négyszer megismételtek. Ilyen széles körben és ilyen sokoldalúan egy országban sem vizsgálták a lakosság lelki és egészségi állapotának összefüggéseit. A publikációs listát végignézve pedig bizonyos értelemben arra a kérdésre is válasz adható, hogy miként tudja, tudta összeegyeztetni a munkát a magánélettel.
Férjemmel, Skrabski Árpáddal még egyetemista korunkban elhatároztuk, hogy együtt fogunk dolgozni, bár a munkahelyünk sosem volt közös. A férjem a szociológusi mellett informatikus mérnöki végzettséggel is rendelkezett, amelynek köszönhetően olyan magas színvonalú elemzéseket tudtunk készíteni már egészen fiatal korunkban, hogy annak idején a nemzetközi konferenciákon még az amerikaiak is rácsodálkoztak – mondja dr. Kopp Mária, aki férjével nemcsak a munkában, hanem az élet minden területén, így a gyermeknevelésben is egymásra tudott támaszkodni. A magasabb végzettségű nők számára azonban a gyermekvállalás akkor is éppolyan nehézségeket jelentett, mint most.
2009-ben én indítottam a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József által összehívott népesedési kerekasztalt. Számos javaslatot dolgoztunk ki arra, miként lehetne elérni, hogy a kívánt és tervezett gyermekek megszülethessenek. Több javaslatunk szerepel a családvédelemről szóló törvény tervezetében. A rugalmas munkaidő, a részmunkaidő, az otthoni távmunka aránya Magyarországon a legalacsonyabb Európában, ezen mindenképp változtatni kell – hangsúlyozza dr. Kopp Mária, aki kérdésemre azt mondja, személyesen sosem érezte, hogy női mivolta miatt nehezebben boldogulna a tudományos világban. Hátrányt inkább amiatt érzett, hogy mindig határterületen dolgozott, az általa kutatott témákat sem az orvostudomány, sem a pszichológia nem érezte igazán magáénak.
DP
T-Sz.Sz.
