Stabilitás és együttműködés – ezek a kulcsszavai dr. Szél Ágoston rektori pályázatának. Az egyetem jelenlegi általános rektorhelyettese egyebek mellett azért döntött úgy, hogy pályázik az intézmény vezetői posztjára, mert mélységesen hisz abban, hogy a Semmelweis Egyetem jelentős belső emberi tartalékokkal rendelkezik. A közel negyven oldalas pályázatot nincs lehetőség teljes terjedelmében bemutatni az újságban, de elképzeléseiről, motivációiról szívesen beszélt az egyetemi tanár.
Hatalmas szellemi tőke van a birtokunkban, amelynek segítségével a gazdasági-finanszírozási nehézségek ellenére is úrrá tudunk lenni azokon a kihívásokon, amelyek az oktatás, kutatás és betegellátás klasszikus triászát érintik – indokolta óvatos bizakodását a rektorjelölt, aki ezzel együtt számba vette a bizonytalanságot okozó tényezőket is. Ezek közé tartoznak a többi közt az egészségügy struktúraátalakításának kérdőjelei és az elfogadott felsőoktatási törvény ma még ismeretlen végrehajtási rendeletei. A gazdasági nehézségekkel együtt ezek állandóan változó, egyre nehezedő külső környezetet jelentenek.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet stratégiát alkotni egy ilyen helyzetben, azt válaszolta: a stratégia azért fontos, hogy tudatosan tudjunk alkalmazkodni. Úgy kell dolgoznunk, hogy közben folyamatosan figyeljük a jelzőtáblákat. Ha megválasztanak, komoly konfliktuskezelés vár rám, amikor esetleg az egyetem érdekeivel ellentétes követelményeknek kell majd megfelelnünk, közben mégis fenn kell tartanunk eddigi eredményességünket – hangsúlyozta.
Dr. Szél Ágoston szerint az egyetem számára elengedhetetlenül fontos, hogy az intézmény a jövőben a közös cél érdekében összehangolja az erőforrásait és mozgósítsa a tartalékait. Erre példaként említette egyebek mellett a hat kar közti szorosabb oktatási együttműködést, közös képzések indítását, és az idegen nyelvű oktatás kiterjesztését.
A rektorhelyettes – aki laborvezetőként, tanszékvezetőként és bizottságok elnökeként, kari vezetőként, valamint a Doktori Tanács elnökeként is tevékenykedett az elmúlt évtizedekben – azt mondta, pályázata szellemiségében benne van az a több mint harminc év, amióta az egyetemen dolgozik.
Az egyetemet közel negyedévezredes hagyományai és kitűnő oktatói tették kiválóvá. A rendszerváltást követő időszak során kiváló rektorok irányítása alatt formálódott modern felsőoktatási intézménnyé. Az új rektornak nem szükséges mindent megváltoztatni. Nem érzem magam forradalmárnak. Amit át kell vennem megválasztásom esetén, az alapvetően jó, és ezt az irányt kell tartani. Ehhez nem forradalmár kell, hanem egy integratív személyiség, aki a romló gazdasági körülmények között is egyben tudja tartani azt, amit elődei felépítettek. Ez egy nemes és nehéz feladat – fogalmazott a rektorjelölt, aki azt ígéri, hogy megválasztása esetén biztosan nem lesznek nagy meglepetések, drámai átalakítások. Kiigazításokra, finomhangolásra szükség van, arra azonban semmiképpen nem, hogy fenekestül felforduljon az egyetem – közölte.
Mint mondta, klasszikus értelemben vett reneszánsz embernek tartja magát, aki büszke humanizmusára és emberszeretetére, vagyis értékrendjében központi szerepet játszik a hallgatók, a betegek és a munkatársak iránti alázat. Ha megválasztanak, rektorként természetesen nagyon sok döntést kell hoznom, de – nem feladva a célok szentségét – arra törekszem majd, hogy csökkentsem a konfliktusokat és az érdeksérelmeket. A humanizmusnak sugároznia kell egy vezető mentalitásából – hangsúlyozta, hozzátéve: akkor hiteles egy vezető, ha mindenki érzi rajta, hogy a közösség, a hallgatók és a betegek érdekében cselekszik. Rektorelődeimtől nagyon sokat tanulhattam, valamennyiükre felnézek, és nagyon jó helyzetben vagyok, mert olyan személyiségeket láthatok magam előtt, akiknek a példáját örömmel folytatom és vállalom fel – jelentette ki dr. Szél Ágoston.
T-Sz.Sz.
Az interjú teljes terjedelmében a Semmelweis Egyetem Újság februári számában olvasható.
