A Semmelweis Szalonban ezúttal Kéri László alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitó ünnepségen dr. Tulassay Tivadar rektor a titkokról és azok varázsáról beszélt köszöntőjében. Az igazi titkok gyerekkorban vannak, ezek varázsa, egyedisége soha későbben nem tapasztalható, legalábbis Márai idézett sorai szerint. A titok megfejtéséről szóló vágy, legyen az művészet vagy kutatás, egyidős az emberiséggel. Évát is a titok iránti kíváncsiság vezette a tudás fájához, az almához. Bár Márai szerint nem 
tudjuk megfejteni, a rektor mégis úgy véli, képzőművészek segítségével fény derülhet a titkokra. „A művészet igazi titoknyitogató” – fogalmazott.
Kéri László soha nem a parciális, intim részleteket, bensőséges problémákat festi meg, hanem az egyetemes, az univerzális emberi kérdések foglalkoztatják, mind történelmi, mind pedig aktuális értelemben. Festményein az eseménydús, zsúfolt kompozíciók egy hangos, zenei ritmusokat idéző világgá alakulnak. Pályája kezdetén erőteljesen érződött képein a kései manierizmus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága, de festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője.
Az est vendége Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész volt, aki édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de később a dzsessz felé fordult figyelme. 1970-ben a Montreux Jazz Festival-on második díjat nyertek Pege Aladár kvartettjével. Ez a díj indította el Szakcsi Lakatos Béla nemzetközi karrierjét. Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2006-ban pedig Prima díjat kapott. Produkcióira a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése jellemző. Túllépi a megszokott kereteket, a klasszikus- és kortárs zenére, a népzenére, valamint a jazzre jellemző motívumokat hangol össze, progresszív előadást hozva létre.
A program ötletgazdája Kupcsulik Péter professzor volt. A résztvevőkkel Feledy Balázs művészeti író beszélgetett.
A kiállítás 2012. március 13-ig megtekinthető.
K. I.
