Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata szerint mintegy 80 milliárd eurót fordítana az EU kutatás-fejlesztésre, illetve innovációs tevékenységekre 2014-2020 között. A Horizon 2020 elnevezésű keretprogramban szereplő elképzeléseket most ismertették először részletesen Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen rendezett konferencia keretében.
Az egyetem rektora dr. Tulassay Tivadar megnyitó beszédében azt hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem számára nagy tisztesség, hogy ezt a jelentős konferenciát az egyetem falai között rendezhették meg. Mint megjegyezte, az itt folyó kutatás és innovációs tevékenység ismertsége és elismertsége nemzetközi szinten is jelentős, a hazai tudományos rangsorban mindig dobogós helyet ér el az egyetem a különböző összehasonlító elemzésekben. „Nagyon fontos kultúrája van annak, hogy bizonyos programokat, reformokat, új kereteket hol hirdetnek meg. Úgy értékelem, hogy jelen esetben a Semmelweis Egyetem az a hely, ahol az Európai Unió egyik legjelentősebb tudományra, kutatásra, innovációra és kohézióra fordítható alapját Magyarországon elindítják” – fogalmazott a rektor.
A keretprogram részleteit dr. Siegler András, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatója ismertette. A Horizon 2020 egyik újdonsága, hogy integrált programon keresztül támogatja az európai kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységeket; egyesíti a korábbi keretprogramokat valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet keretében nyújtott támogatásokat. Az elképzelések szerint ezzel párhuzamosan a pályázati eljárásrend is egyszerűsödni fog. A három alapvető pillér a tudományos kiválóság, a vezető szerep az ipari technológiák területén és a társadalmi kihívások kezelése. A 80 milliárd eurós javaslatcsomag lényege az innovációs unió megvalósítása, illetve hozzájárul az európai kutatási térség működéséhez is – mondta dr. Siegler András. A pályázati keretből a finanszírozás szempontjából nagy kockázatot jelentő új ötletek éppúgy számíthatnak támogatásra, mint a feltörekvő technológiák, illetve a vállalkozások innovációs képességét javító projektek.
A magyar kormányt képviselő Cséfalvay Zoltán államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy a következő két évben fel kell készíteni az egyetemi, kutatói és a vállalkozói szférát arra, hogy minél több forrást tudjanak megszerezni a Horizon 2020 keretében. A kormány célja, hogy a kutatásfejlesztésre fordított összeg a GDP-hez viszonyítva a jelenleg 1, 14 százalékról 1, 8 százalékra emelkedjen 2020-ra.
A Semmelweis Egyetem, mint kutató-elitegyetem eddigi pályázati eredményeiről dr. Szél Ágoston rektorhelyettes tartott előadást, de kitért arra is: manapság a pályázati keretekben való gondolkodás újfajta szemléletet követel a kutatóktól. A közelmúlt pályázatai közül kiemelte a tehetséggondozással is összefüggő Piramis projektet, valamint a Magiszter programot, amelynek célja a tudás disztribúciója. A kutatóegyetem alapvető célja az elitképzés, ugyanakkor a tömegképzésnek is kiválónak kell lenni – jegyezte meg. A rektorhelyettes kiemelte: tudományos publikációk száma tekintetében – a Web of Science kimutatása szerint – az egyetemek között a legjobb helyen áll a Semmelweis Egyetem. Az uniós kutatásfejlesztési keretprogram kapcsán dr. Szél Ágoston – ahogy fogalmazott, a pályázó szemszögéből – kitért arra: bízik benne, hogy a pályázati rendszer valódi egyszerűsítésen esik át, átláthatóbb és egyszerűbb lesz.
A konferencián előadást tartott dr. Freund Tamás, az MTA Kísérleti és Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója is, aki statisztikai adatokkal támasztatta alá, hogy több pénzt kellene fordítani az agykutatásra, a neurológiai betegségekkel kapcsolatos vizsgálatokra. Az idegrendszeri betegségek uniós szinten 798 milliárd euró költséget okoztak 2010-ben.
A Horizon 2020-ról szóló konferenciát a Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ rendezte az egyetem Központi Könyvtárának közreműködésével. DP
