A korábban megfogalmazott tervek jelentős része megvalósult, de vannak még feladatok elsősorban a graduális és a posztgraduális képzés területén – értékelte most lezárult dékáni ciklusát dr. Karádi István. A Semmelweis Egyetem Szenátusa a legutóbbi ülésén – a Felsőoktatásról szóló törvény értelmében, valamint a Kari Tanács állásfoglalásának ismeretében – egyhangúan támogatta a III. Belgyógyászati Klinika vezetőjének a dékáni megbízás újbóli elnyerésére benyújtott pályázatát.
Dr. Karádi Istvánnak saját bevallása szerint ambivalens érzései voltak az újraválasztással kapcsolatban. Egyrészt azért, mert nem híve annak, hogy valaki hosszú évekig töltse be ugyanazt a vezetői posztot és úgy gondolja, át kell adni a szerepet a fiataloknak, másrészt viszont maradtak befejezetlen feladatok, amelyeket szívesen végigvitt volna. A döntésben végül a felsőoktatási törvény segített, mivel a nemrég elfogadott jogszabály szerint nem három évig, hanem csak 2013. szeptember 1-ig szól a megbízatása, amikor új dékánt kell választani.
Mint mondta, az 56 tanszék és tanszéki csoport oktatási, kulturális feladatainak, illetve finanszírozásának nyomon követése, működésének biztosítása egy komplex, sok fejtörést, adott esetben gyors döntést igénylő feladat, melyeket igyekezett nagyobb konfliktushelyzetek nélkül megoldani. Véleménye szerint nehéz időkben különösen fontos, hogy ne okozzanak feleslegesen feszültséget a döntések. Annak a híve vagyok, hogy üljünk le és beszéljük meg a dolgokat, ésszel oldjunk meg valamit és ne erőből – fogalmazott.
Büszkeséggel tölti el, hogy kurrikulum reformja során új tantárgyak keletkeztek és új intézetek jöttek létre. Példaként a Kísérletes Sebészeti és Műtéttani Intézetet, valamint a Laboratóriumi Medicina Intézetet említette. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindez csapatmunka eredménye, és köszönet illeti ez ügyben dr. Tulassay Tivadar rektort is.
A tanszékvezető a graduális képzés területén a következő időszak feladatai közé sorolta, hogy – az ismeretek robbanásszerű növekedése miatt – kötelező tantárggyá kellene tenni a klinikai onkológiai ismereteket. A fejlesztendő oktatási területek közé sorolta az infektológiát is.
Dr. Karádi István nagyon fontosnak tartja, hogy bevezették a negyedik szemeszterben a belgyógyászati propedeutikát, de tudja, hogy ennek a döntésnek vegyes a megítélése. Egyrészről sokan üdvözölték, hogy a medikusok már ebben az időszakban valódi orvosi faladatokat kapnak, mások viszont ezt korainak értékelték. Egy másodéves hallgatónak közelítenie kell a klinikumhoz, még akkor is, ha ez a mellkas és a szív vizsgálatokra leszűkítve történik meg. Ez olyan automatizmus kell, hogy legyen, amit álmából felébresztve is tud. Az lesz igazán jó orvos, aki tud vizsgálni beteget – jelentette ki. A fizikai diagnosztikai készségek fejlesztése miatt ugyancsak fontosnak tartja a skill-laborok támogatását, fejlesztését, és úgy véli nagy szükség lenne egy legalább négyszáz személyes előadóterem kialakítására is.
Kitért arra: elhúzódó nehézséget jelent a hallgatók külföldi gyakorlati helyeinek kijelölése és az Európán kívüli képzőhelyek helyszíni akkreditációja, de a Magyar Akkreditációs Bizottság és a négy orvosképző egyetem ebben ugyanazon az állásponton van, és egységesen szabályozza a kérdést.
A dékán a posztgraduális képzéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy nehézségekbe ütközik az egyetemi oktatói utánpótlás biztosítása, ezért azt javasolta: a klinikák az évfolyamok legtehetségesebb hallgatóit vegyék fel és bízzák meg őket olyan oktatási feladatokkal, melyek kiegészítő juttatásokkal járnak. Így enyhíthetők a szakorvosjelöltek anyagi gondjai – tette hozzá.
Dr. Karádi István a rezidensek helyzetéről úgy vélekedett: az orvos most is megbecsült tagja a társadalomnak, még akkor is, ha a médiában jelenleg más kép alakult ki erről a szakmáról. A társadalmi megbecsüléshez viszont az anyagi megbecsülés is hozzá tartozik, amire most az ország nem képes. Erre egyetlen megoldás lehet, hogy kiszámítható életpályamodellt vezetnek be – hangsúlyozta.
A dékán a kutatással kapcsolatosan is lát teendőket. Mint mondta, a szűkülő tudományos kereteket figyelembe véve, a nemzetközi együttműködési lehetőségek maximális kihasználásával és a Magyar Tudományos Akadémia újjászerveződő akadémiai kutatóhelyi támogatásának elnyerésével van remény a sikeres hagyományok folytatására. Jelezte, amennyiben a kar bevételi forráshoz jut, akkor ismét meghirdetik a fiatal tehetségeket, illetve sikeres egyetemi kutatók programjainak soron kívüli finanszírozását biztosító pályázatot.
T-Sz.Sz.
