Az MTA Kémiai Kutatóközpont, valamint a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika munkatársainak sikerült olyan, a gyógyászatban alkalmazható eljárást kidolgozniuk, amely nemcsak a szervátültetés utáni gyógyszerterápia során lehet életmentő, hanem segítheti a különböző betegségekben 
szenvedő páciens gyógyulását.
Monostory Katalin biológus, toxikológus és munkatársai olyan enzimek vizsgálatával foglalkoznak, amelyek vízben oldhatóvá alakítják a gyógyszerhatóanyagokat, és gondoskodnak arról, hogy ezek kiürülhessenek a szervezetből. Az átalakítást a májban az úgynevezett citokróm P450 nevű enzimek végzik, az esetek túlnyomó részében sikeresen. Az emberiség néhány százalékában azonban genetikai hiba folytán hiányzik vagy gyengén működik valamelyik citokróm P450 enzim, így az adott beteg gyógyszerlebontó képessége is gyengébb lesz. Mindez nem okoz gondot addig, amíg a pácienst olyan orvossággal nem kezelik, amelynek átalakításában a csökkenten működő vagy hiányzó enzim vesz részt. Ilyen esetekben nem hat megfelelően valamelyik gyógyszer, sőt mellékhatások, mérgezési tünetek léphetnek fel.
A kutatók olyan diagnosztikai eljárás kidolgozását tűzték ki célul, amely kimutatja a csökkent gyógyszerlebontó képességet. A Semmelweis Egyetem orvosaival néhány éve alkalmazták először azt a diagnosztikai eljárást, amelynek során egy májátültetésen átesett kislánynál a májból vett mintából sikerült kimutatni a csökkent működőképességű enzimet. A műtét után kritikus állapotba került gyermek gyógyszeres kezelését a vizsgálatok eredményei alapján módosították, ennek köszönhetően hamarosan elhagyhatta a klinikát.
A módszer tovább fejlesztésével létrehozott úgynevezett CYPtest olyan betegkímélő, gyors megoldás, amely a kockázatos operáció során életmentő lehet: még a beavatkozás előtt, egyszerű vérvétel útján is ki tudják mutatni, ha valaki sérült citokróm P450 enzimmel született. Ez a vizsgálat arra is alkalmas, hogy a létező, de gyengén működő enzimre figyelmeztesse az orvosokat a gyógyszeres kezelés előtt, méghozzá nemcsak májátültetés, hanem számos egyéb betegség esetében is. A csökkent gyógyszerlebontó képesség ismeretében a beteg egyéni sajátságaihoz igazítható a gyógyszeres terápia, kiválasztható a legmegfelelőbb hatóanyag és a legoptimálisabb gyógyszeradagolás.
Az is ismert, hogy ha nincs is génhibánk, májunk aktuális gyógyszerlebontó képessége mindenkori állapotunktól is függ, melyet befolyásol táplálkozásunk, hormonális állapotunk, a betegségek, vagy maga a gyógyszeres kezelés, dohányosok vagyunk vagy sem, és sok más külső körülmény. Nagyon hasznos lehet az éppen megfelelő – hatásos, de még mellékhatást nem okozó – gyógyszeradagolás például várandós kismamák esetében.
Az MTA Kémiai Kutatóközpontja a kísérleti eredmények, a sikeres alkalmazások után szabadalmi oltalmi igényt nyújtott be erre a csupán vérvizsgálatot igénylő, új diagnosztikai eljárásra. Egy hazánkban elvégzett májátültetés költsége 16-20 millió forint, ez azonban a szövődmények csökkentésével, így a helyesen megtervezett, egyénre szabott gyógyszeres terápiával lényegesen olcsóbbá tehető.
T-Sz.Sz.
Forrás: Népszabadság
