A harctéren megsérült katonáért azonnal megérkezik a szállítójármű, egy automatikus szerkezet hordágyra teszi és beemeli az autóba, a sebész a távolból felállítja a diagnózist és az irányítható robot segítségével ki is operálja a golyót páciensből, miközben folyamatosan monitorozza az állapotát.
A jelenet csak egy animációs részlet Richard Satava, a Washington-i Egyetem sebészprofesszora által tartott prezentációból. Mindennek az általános alkalmazása tehát csak a jövő, ám lehet, hogy nem is annyira a távoli jövő, mint gondolnánk. Az amerikai hadsereg orvos-ezredese, a NASA kiképzett űrhajósa azt hangsúlyozta: az információs korszak modern technikája – a számítógépek, a robotok és a virtuális valósággal kapcsolatos fejlesztések – következtében a sebészeti technikák gyorsabban változnak, mint valaha. Mi a sebészet és a sebészek jövője ilyen körülmények között? – erről tartott előadást az amerikai professzor a Semmelweis Egyetem Kísérletes Sebészeti és Műtéttani Intézetének vendégeként.
Hozzá kell tenni: egyelőre a robottechnika még mindig kevésbé van jelen az egészségügyben, mint más iparágakban. Ennek egyik oka, hogy az ellátás közben nincsenek abszolút fix paraméterek, mindig történhetnek váratlan események, amikor emberi beavatkozásra van szükség – mondja Wéber György professzor, a Kísérleti Sebészeti és Műtéttani Intézet igazgatója.
Ugyanakkor a robotsebész pontosabb munkára képes, mint az ember: a tévedési lehetőség csupán mikronnyi – ami a milliméter ezredrésze -, 10 milliószor képes ugyanazt a mozdulatot ugyanazzal a precizitással végrehajtani, soha nem remeg meg a keze, arról nem is beszélve, hogy egy robot a nap 24 órájában tud működni.
Jelenleg csak ember által irányított robotokat használnak a gyakorlatban, a sebész egy távoli helyiségben ül és egyfajta joystick-kal instruálja a robotot, a szerkezet az ő mozdulatait képezi le, olyan az egész, mint egy szimulációs játék. Az úgynevezett da Vinci robotokat nemcsak az Egyesült Államokban, hanem néhány környező országban is használják, sőt van már példa távsebészet alkalmazására is, amikor a specialista ötezer kilométerről vezérelte a műtétet végző robotot. Satava professzor azonban előadásában felvázolta a teljesen „embernélküli” műtő lehetőségét is, ahol a műtősnőket is gépek helyettesítik, amelyek az eszközöket adogatják, cserélik.
A technológia rohamos fejlődése azonban komoly morális és etikai kérdéseket is felvet. A szövetregenerációval, az implantátumokkal, a klónozással és az őssejtekkel kapcsolatos kutatások eredményeként elképzelhető, hogy egyszer az emberi test 95 százaléka kicserélhető lesz. De vajon, ha egy ember testének 95 százaléka mesterséges, még mindig embernek nevezhető? – vetette fel a kérdést Satava professzor. És miként hat a társadalomra, a Földre, ha az emberi élet akár 150-200 évre meghosszabbítható lesz? Mindezek utópisztikus kérdések és egy-két-háromszáz év múlva válhatnak aktuálissá – jegyezte meg Wéber professzor.
A technológia azonban viharos gyorsasággal fejlődik. A legmodernebb sebészeti eszközök és a robotika megismerésére nyújt lehetőséget már ebben a szemeszterben egy új kreditpontos kurzus, amelyet a Kísérleti Sebészeti és Műtéttani Intézet a Műszaki Egyetem biomechanikai kutatólaborjával közösen indít. DP
