Első alkalommal jelöltek magyar kutatót az Európai Szabadalmi Díjra. Dr. Molnár Béla, a Semmelweis Egyetem munkatársa a patológiai folyamatok digitalizálásáért kapta az elismerést. Európa legrangosabb innovációs díját öt kategóriában osztják ki május 19-én Budapesten.
Az Európai Találmányi Díjat 2006-ban alapította az Európai Bizottság egyik szerve és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), és azóta az egyik legrangosabb elismeréssé vált a területen. A díjakat öt – ipar, kis-és középvállalkozások, kutatás, Európán kívüli ország és életműdíj – kategóriában osztják ki. A magyar Molnár Bélával együtt a 2011-es Európai Szabadalmi Díj tizenöt jelöltje az úttörő technológiai megoldások széles skáláját képviseli. Innovációs tevékenységükkel az európai feltalálók az egész emberiséget szolgálják.
A magyar jelöltön túl hazánkhoz kapcsolódik idén a díj azért is, mert Rubik Ernő neve is szerepel a zsűritagok között. Rajta kívül Jerzy Buzek, Erich Heckl, Thierry Sueur, Emma Marcegaglia, Margarita Salas Falgueras és Bowman Heiden dönt arról, hogy kiket jutalmaznak az elismeréssel.
Molnár Béla és csapata, 3DHistech (Magyarország): A hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás összeházasítása virtuális 3D mikroszkópot eredményezett, amely lehetőséget kínál az orvosoknak, sőt a távolról tanácsot adó szakértőknek is arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel.
A patológia gyakorlatilag az orvoslás utolsó területe, amelyben még nem következett be a digitális forradalom. Ennek oka abban keresendő, hogy itt van szükség a legkifinomultabb képalkotó és a leginkább számításigényes módszerekre (egy röntgenfelvételnél még csak megközelítően sem kell hasonlóan részletgazdag képet elemezni).
Molnár Béla, mint a Semmelweis Egyetem kutatója, 1997-ben alapította a digitális mikroszkópia egyik úttörőjének számító 3DHISTECH Kft-t, a házépítésre szánt megtakarításait fordítva e célra. Fiatal mérnökök segítségével alkotta meg a digitális tárgylemez szkenner prototípusát. A digitális szövettani laboratóriumért 2003-ban elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat. Egy évvel később a Carl Zeiss-szel is szerződést kötött, amelynek értelmében a német optikai cég saját márkanév alatt értékesítette a kft. termékeit. A szerződés lejárta után, 2009-től a cég egymaga építette fel a most már világszintű disztribuciós és szervizhálózatát. A virtuális mikroszkóp egy problémára adott újszerű válasz volt. A cég jelenleg 120 embernek ad munkát, éves termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot.
A digitális patológiával nemcsak gyorsabb, hanem pontosabb és hatékonyabb a kórismézés. Az új generációs képfeldolgozó algoritmusok objektívebb és sok esetben gyorsabb eredményt adnak, mint a patológus orvosok. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció. Alkalmazzák az oktatásban, a gyógyszerfejlesztésekben és biotechnológiai kutatásokban. A rendszert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg több mint 400 magyar fejlesztésű digitális patológiai rendszer működik a világ 40 országában, így például a Harvard Egyetemen, Stockholmban és Amszterdamban, de Budapesten, a Semmelweis Egyetemen is.
K.E.
