Hepatitis A megbetegedések járványügyi helyzetértékelése

Magyarország, 2025. 1-47. hét

Az alapadatok az NNGYK heti jelentéseiből [1] származnak, az adatok digitalizációját, feldolgozását, elemzését és értékelését a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ végezte el.

Magyarországon a HAV-bejelentések száma 2024. 48. hetétől kezdődően haladta meg jelentősen az 5 éves medián értékét. 2025 április közepétől július elejéig egy átmeneti mérséklődés mutatkozott, vélhetőleg a betegség tavaszi-nyáreleji szezonális mélypontjának megfelelően, de a nyár második felétől folyamatos emelkedés tapasztalható, ami egybevág a betegség nyárvégi őszi szokásos maximumával. A szezonális mintázat tehát nem tér el az endémiás években tapasztalhatótól, ami megerősíti, hogy közös terjesztő tényező (pl. élelmiszer) nem határozza meg a terjedést, azt a direkt/indirekt emberi kontaktusok mozgatják. Ezt támasztja alá az ECDC november 28-i jelentése is [2].

Az év során a legtöbb megbetegedést négy területen, Budapesten (38,4%), Pest (12,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (14,0%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (11,4%) regisztrálták.

Az idősoros területi adatok azonban megmutatják, hogy az év elején – ahogy a hírekben is szerepelt – Budapest és Pest vármegye volt érintett, míg az év második felétől Borsod és Szabolcs vármegyében gyorsult fel a vírus terjedése. Ez azt mutatja, hogy a behurcolás a fővárost és Pest megyét érintette, de ezeken a területeken – a lakosság nagy létszáma ellenére is – sikerült az intézkedésekkel lassítani a terjedést, viszont a korábbi évtizedekben is endémiás területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében), ahol a körülmények kedveznek a terjedésnek (ivóvíz-, csatornahálózattal ellátottság csökkent mértéke, higiénés magatartás gyakorlata stb.) a betegség szokásos szezonjának megfelelően az év második felében gyorsult a terjedés, ahogy az a korábbi években/évtizedekben is tapasztalható volt.