ÖSSZEFOGLALÓ
Elkészült egy stratégiai kutatási és innovációs menetrend a világjárványokra történő felkészüléshez (Strategic Research and Innovation Agenda – SRIA), amely a témában hamarosan elinduló európai partnerség központi dokumentuma lesz. Célja, hogy meghatározza a partnerség tematikus prioritásait és stratégiai célkitűzéseit, és irányadó dokumentumként szolgáljon az európai kutatási ökoszisztéma számára a világjárványokra történő felkészültség javításához. A SRIA dokumentumát egy nemzetközi társadalmi konzultáció keretében 2024. december 15. 20:00-ig lehet véleményezni.
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium képviseletében Dr. Oroszi Beatrix a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója és Dr. Röst Gergely a SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője szakértőként vett részt a SRIA kidolgozásában. Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00006) külön említésre került a SRIA 6. függelékében, amely jó példákat sorol fel új nemzeti stratégiákra és kutatási programokra a világjárványra való felkészültség terén.
Miért fontos téma a világjárványokra történő felkészültség?
Egy jövőbeni világjárványra való felkészültség azért fontos, mert jobb megoldásokat szükséges találni az ismert, az újra visszatérő, valamint az új kórokozók okozta lehetséges járványkitörések megelőzésére és a károk enyhítésére. A COVID-19 világjárvány korunk legsúlyosabb egészségügyi veszélyhelyzetét jelentette, és nagy hibát követnénk el, ha nem tanulnánk belőle!
Bár a világ már eddig is jelentős erőforrásokat fordított a felkészülésre, továbbra is sok megoldandó feladat áll előttünk. Ha a jövőben meg akarunk küzdeni egy világjárvánnyal, akkor megoldásokat kell keresnünk az olyan még megoldatlan globális és országokon belüli kihívásokra, mint pl. az egészségi állapotban tapasztalt egyenlőtlenségek csökkentése, a betegségfelügyeleti (surveillance) rendszerek fejlesztése és a védőoltások, védőeszközök mindenki számára történő elérhetőségének, elfogadásának javítása, valamint új terápiák felfedezése, fejlesztése.
Felkészültünk-e egy világjárványra?
Az epidemiológusok, járványmatematikusok, valamint a népegészségügy és az egészségbiztonság további szakértői már több évtizede dolgoznak a felkészültség javításán. A felkészültség növelésére tett erőfeszítések közé tartozik többek között a kórokozók kimutatására irányuló felügyelet, a terjedés mérésére szolgáló adatgyűjtés és modellezés, a fertőző betegségek megelőzésére szolgáló járványügyi módszerek, valamint a terápiák és a vakcinák kifejlesztése.
A járvány kitörésére adott válaszlépések tervezésében és bevezetésében a nemzeti kormányok állnak a védekezés középpontjában. Velük együtt a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Programja is a nagyszabású járványkitörésekre és világjárványokra való felkészültség előmozdításán dolgozik. A felkészültség mérésére szolgáló eszközök a WHO Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatának (IHR) alapvető kapacitásfigyelési kerete és a közös külső értékelés (JEE). Ezek már eddig is jelentősen javították annak megértését, mit jelent a felkészültség a kockázatok és károk enyhítésével összefüggésben.
Bár jelentős beruházások történtek a globális és nemzeti szintű egészségügyi felügyeleti rendszerekbe, a világ nagy része továbbra is rosszul áll a visszatérő, illetve az újonnan megjelenő járványügyi veszélyekre történő reagálásban. A COVID-19 világjárvány is megmutatta, hogy a világ sokkal kevésbé áll készen egy ilyen globális veszélyhelyzet kezelésére, mint azt korábban gondoltuk. António Guterres az ENSZ főtitkára 2023 januárjában a Világgazdasági Fórumon így fogalmazott: „Valahogy – mindazok után, amit átéltünk – nem tanultuk meg a világjárvány globális népegészségügyi tanulságait. Közel sem vagyunk felkészülve az eljövendő világjárványokra.”
A COVID-19 okozta pandémia megmutatta, hogy sokkal olcsóbb a felkészültségbe fektetni, mint felkészületlenül elszenvedni azt. Megtapasztalhattuk azt is, hogy az egészségesebb népesség egészségesebb gazdaságot jelent. Ezek az érdekek egymást erősítik, nem pedig egymással versengenek.
Hogyan lehetünk jobban felkészülve?
A világjárványra való jobb felkészültséghez többek között a jobb járványügyi felügyeleten, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésén, a gyógyszerekhez és a védőoltásokhoz való könnyebb hozzáférésen, az adatokra és elemzésekre épülő döntéshozatalon, valamint a kommunikáció javításán át vezet az út.
A COVID-19 világjárvány kezelésében számos tudományos sikertörténetnek is tanúi lehettünk. Ilyen pl. SARS-CoV-2 ellen védő vakcinák rekord gyorsaságú és mennyiségű elérhetősége, a tudományos és egészségügyi közösségek fáradhatatlan erőfeszítéseinek köszönhetően. Mindez azt bizonyítja, hogy az együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztés mennyire fontos az újonnan megjelenő egészségügyi veszélyekre való gyorsreagáláshoz. A tudomány igenis képes megmutatni a kiutat a világjárványokból.
Legyünk felkészültebbek! Európai partnerségben a felkészültséghez
A COVID-19 világjárvány jelentős hiányosságokat tárt fel az újonnan megjelenő fertőző betegségek felismerésére, megelőzésére és az azokra való reagálásra irányuló képességeinkben. Az egyre inkább összekapcsolt világban a pandémiára való felkészültség alapvető fontosságú az egészség védelme szempontjából mind egyéni, mind globális szinten. A kihívások kezeléséhez és a jövőbeli egészségügyi válságokra való gyors és hatékony reagálás biztosításához összehangolt és jól felszerelt megközelítésre van szükség.
A Horizon Europe finanszírozási program keretében az Egészségügyi partnerségek (HORIZON-HLTH-2024-DISEASE-12-01) keretében a Pandémiára való felkészültséget célzó európai partnerség (BE READY NOW) célja az egységes kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozása a pandémiára való felkészültség területén, fokozva Európa azon képességét, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon a felmerülő veszélyekre.
E jövőkép megvalósítása érdekében egy stratégiai kutatási és innovációs menetrend (SRIA) határozza meg a BE READY NOW tematikus prioritásait és stratégiai célkitűzéseit.
Az SRIA első változatát a CSA BE READY (Európai stratégiai kutatási és innovációs térség létrehozása az EU és a nemzetközi kezdeményezésekkel közvetlen szinergiában a pandémiás felkészültség érdekében) partnerei dolgozták ki, amelyet a Horizont Európa keretprogram finanszíroz.
Részvétel az SRIA-val kapcsolatos online konzultációban
A BE READY NOW stratégiai hatásvizsgálatáról szóló konzultáció célja, hogy összegyűjtse a szélesebb kutatóközösség, a különböző érdekelt felek és a politikai döntéshozók visszajelzéseit. A végleges változatot a partnerek Európai partnerség a világjárványra való felkészültség érdekében projekt indulásakor, várhatóan 2025 végén fogadják el.
Bővebb információk a stratégiai kutatási és innovációs menetrendről
A stratégiai kutatási és innovációs menetrend a jövőbeli európai partnerség központi dokumentuma a pandémiára való felkészültség javításához. Célja, hogy meghatározza a partnerség tematikus prioritásait és stratégiai célkitűzéseit, valamint irányadó dokumentumként szolgáljon az európai kutatási ökoszisztéma számára. A kutatási programok meglévő hiányosságainak és strukturális problémáinak elemzésével, az ezek kezelésére szolgáló megközelítések leírásával, valamint a cselekvési prioritások és a bevonandó érdekelt felek meghatározásával a SRIA átfogó célja, hogy Európa a világjárványokra egyre jobban felkészültté váljon a jövőben.
A SRIA társadalmi konzultációra bocsátott változatát a CSA BE READY partnerei az európai tagállamok és intézmények elismert szakértőivel, valamint a pandémiára való felkészültségben regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten érintett érdekelt feleivel együtt dolgozták ki.
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium képviseletében Dr. Oroszi Beatrix a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója és Dr. Röst Gergely a SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője szakértőként vett részt a CSA BE READY munkájában és a SRIA kidolgozásában
Büszkék vagyunk arra, hogy az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00006) szerepel a SRIA 6. függelékében, amelyben jó példákat sorolnak fel a nemzeti stratégiákra és kutatási programokra a világjárványra való felkészülésben.
RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium
