A COVID-19 elleni oltási kampány során Magyarországon hatféle oltóanyag volt széles körben elérhető, ennek ellenére az első védőoltásban részesülő felnőttek aránya 11%-kal maradt el az uniós átlagtól. Tanulmányunk az alacsonyabb hazai átoltottság hátterét vizsgálta, így a védőoltással kapcsolatos attitűdök változásának, a társadalmi-demográfiai tényezőknek (TDT) és az oltás elmaradásának egyéni okai kerültek meghatározásra a COVID-19 harmadik-negyedik-ötödik járványhulláma során.
A multidiszciplináris megközelítéssel végzett elemzésünk a 2021. február 19. és 2022. június 30. között 17 reprezentatív kérdőíven alapul, melyek mindegyikét legalább 1000 válaszadó töltötte ki. Binomiális logisztikus regressziós modellekkel vizsgáltuk, hogy mely TDT befolyásolja leginkább az oltási bizonytalanságot hazánkban. A védőoltás elutasítás okainak azonosítása érdekében feltett nyitott kérdésre pedig 2506 adott választ értékeltünk. A válaszokat négy fő kategóriába és 13 alkategóriába soroltuk (1. ábra).
Eredményeink szerint a világjárvány harmadik és ötödik hulláma között a COVID-19 elleni oltással kapcsolatos attitűdök jelentősen megváltoztak, az oltottak aránya folyamatosan nőtt, míg az oltást elutasítók aránya szinte változatlan maradt. A TDT-k fontos meghatározó tényezői voltak a megfigyelt oltási bizonytalanságnak, s ezek a tényezők az idő múlásával stabilak maradtak. Összességében a fiatalabb korcsoportokba tartozók (különösképpen a 30-39 évesek) és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal jellemezhető egyének nagyobb valószínűséggel utasították el az oltást, míg a fővárosban élők utasították el legkevésbé. Az oltás visszautasításának legjelentősebb okai a bizalomhiányban (különösen a tudománnyal szembeni), az információs akadályokban és az alacsony egyéni kockázat érzékelésében voltak keresendők.
Annak ellenére, hogy hazánkban a kötelező gyermekkori védőoltások esetében különösen magas az átoltottság, az önkéntes, felnőtt védőoltások (például az influenza és a COVID-19 elleniek) kevésbé elfogadottak. Továbbá tudományos bizonyíték létezik arra is, hogy az oltások elfogadottságát nagyban befolyásolják a TDT-k. Amennyiben a COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanságot és bizonytalanságot nem kezelik megfelelően, könnyen befolyásolhatja az emberek véleményét és más védőoltások elfogadottságát is. A világjárvány során kialakult oltási bizonytalanság összetettségének azonosítása és megértése segíthet célzott népegészségügyi programok kidolgozásában, mely megvalósításán keresztül megállítható és kezelhető mind a COVID-19, mind az általános védőoltásokkal kapcsolatos bizalom csökkenése.
- ábra: Az oltási bizonytalanság okai az oltást elutasítók körében a COVID-19 világjárvány 3-5. hulláma során.
Socioeconomic determinants and reasons for non-acceptance to vaccination recommendations during the 3rd – 5th waves of the COVID-19 pandemic in Hungary
Anna Sára Ligeti (National Laboratory for Health Security, HUN-REN Centre for Social Sciences, Budapest, Hungary),
Beatrix Oroszi (National Laboratory for Health Security, Center for Epidemiology and Surveillance, Semmelweis University, Budapest, Hungary),
Csaba Luca (National Laboratory for Health Security, Center for Epidemiology and Surveillance, Semmelweis University, Budapest, Hungary),
Edit Bilics (National Laboratory for Health Security, Center for Epidemiology and Surveillance, Semmelweis University, Budapest, Hungary),
József Ágoston (Corvinus University of Budapest, Budapest, Hungary),
Gergely Röst (National Laboratory for Health Security, Bolyai Institute, University of Szeged, Szeged, Hungary)
Júlia Koltai (National Laboratory for Health Security, HUN-REN Centre for Social Sciences, Budapest, Hungary; Faculty of Social Sciences, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
Abstract
Background In Hungary, although six types of vaccines were widely available, the percentage of people receiving the primary series of COVID-19 vaccination remained below the EU average. This paper investigates the reasons for Hungary’s lower vaccination coverage by exploring changing attitudes towards vaccination, socio-demographic determinants, and individual reasons for non-acceptance during the 3rd – 5th pandemic waves of COVID-19.
Methods The study’s empirical analysis is based on representative surveys conducted in Hungary between February 19, 2021, and June 30, 2022. The study used a total of 17 surveys, each with a sample size of at least 1000 respondents. Binomial logistic regression models were used to investigate which socio-demographic characteristics are most likely to influence vaccine hesitancy in Hungary. The study analysed 2506 open-ended responses to identify reasons for vaccine non-acceptance. The responses were categorised into four main categories and 13 sub-categories.
Results Between the third and fifth wave of the pandemic, attitudes towards COVID-19 vaccination have significantly changed. Although the proportion of vaccinated individuals has increased steadily, the percentage of individuals who reported not accepting the vaccine has remained almost unchanged. Socio-demographic characteristics were an important determinant of the observed vaccine hesitancy, although they remained relatively stable over time. Individuals in younger age groups and those with lower socioeconomic status were more likely to decline vaccination, while those living in the capital city were the least likely. A significant reason behind vaccine refusal can undoubtedly be identified as lack of trust (specifically distrust in science), facing an information barrier and the perception of low personal risk.
Conclusion Although compulsory childhood vaccination coverage is particularly high in Hungary, voluntary adult vaccines, such as the influenza and COVID-19 vaccines, are less well accepted. Vaccine acceptance is heavily affected by the social-demographic characteristics of people. Mistrust and hesitancy about COVID-19 vaccines, if not well managed, can easily affect people’s opinion and acceptance of other vaccines as well. Identifying and understanding the complexity of how vaccine hesitancy evolved during the pandemic can help to understand and halt the decline in both COVID-19 and general vaccine confidence by developing targeted public health programs to address these issues.
Link a tudományos cikkhez: https://bmcpublichealth.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12889-024-19267-2
Készítette az 
RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt 