A J Pers Med-ben publikált közlemény a COVID-19 pandémia 3. magyarországi hullámát vizsgálja, amely a COVID-19-cel összefüggő mortalitást tekintve az eddigi legsúlyosabb volt. Az egészségügyi, gazdasági, társadalmi terheket jelentősen növelte az 50-64 éves korosztály kiugróan magas többlethalálozása, mely a harmadik hullámban 40%-kal haladta meg a 2014-19 azonos időszak átlagos heti halálozását. A publikáció bemutatja a COVID-19 morbiditás és mortalitás egyenlőtlenségeit Magyarországon a harmadik hullámban. A kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű településeken élők körében az országos átlagtól alacsonyabb volt a regisztrált COVID-19 esetek, de magasabb volt a halálozás gyakorisága, amely a megbetegedések jelentős aluldetektáltságát valószínűsíti ezeken a településeken.
A COVID-19 elleni védőoltási program már a második hullám végén megkezdődött, azonban az egyenlőtlenségek idővel az átoltottságban is megmutatkoztak. A harmadik járványhullám végén a legkedvezőtlenebb társadalmi gazdasági helyzetű települési kvintilis lakosságának az átoltottsága 38%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál, azaz épp azokon a területeken detektáltak a szerzők szignifikánsan alacsonyabb átoltottságot, ahol a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű települések magas mortalitási kockázatú lakossága él. A megbetegedési és halálozási tendenciák társadalmi-gazdasági kategóriákkal való ellentétes kapcsolata aggodalomra ad okot, és rámutat esetlegesen elmaradt prevenciós intézkedésekre, valamint adekvát válaszlépések szükségességére.
Characteristics of the Third COVID-19 Pandemic Wave with Special Focus on Socioeconomic Inequalities in Morbidity, Mortality and the Uptake of COVID-19 Vaccination in Hungary
Beatrix Oroszi (Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University), Attila Juhász (Department of Public Health, Government Office of Capital City Budapest), Csilla Nagy (Department of Public Health, Government Office of Capital City Budapest), Judit Krisztina Horváth (Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University), Krisztina Eszter Komlós (Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University), Gergő Túri (Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University), Martin McKee (Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University), Róza Ádány (MTA-DE-Public Health Research Group, Department of Public Health and Epidemiology, Faculty of Medicine, University of Debrecen; Department of Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University)
Abstract
Governments are increasingly looking to vaccination to provide a path out of the COVID-19 pandemic. Hungary offers an example to investigate whether social inequalities compromise what a successful vaccine program can achieve. COVID-19 morbidity, mortality, and vaccination coverage were characterized by calculation of indirectly standardized ratios in the Hungarian population during the third pandemic wave at the level of municipalities, classified into deprivation quintiles. Then, their association with socioeconomic deprivation was assessed using ecological regression. Compared to the national average, people living in the most deprived municipalities had a 15–24% lower relative incidence of confirmed COVID-19 cases, but a 17–37% higher relative mortality and a 38% lower vaccination coverage. At an ecological level, COVID-19 mortality showed a strong positive association with deprivation and an inverse association with vaccination coverage (RRVaccination = 0.86 (0.75–0.98)), but the latter became non-significant after adjustment for deprivation (RRVaccination = 0.95 (0.84–1.09), RRDeprivation = 1.10 (1.07–1.14)). Even what is widely viewed as one of the more successful vaccine roll outs was unable to close the gap in COVID-19 mortality during the third pandemic wave in Hungary. This is likely to be due to the challenges of reaching those living in the most deprived municipalities who experienced the highest mortality rates during the third wave.
J. Pers. Med., 2022, 12(3), 388 https://doi.org/10.3390/jpm12030388
Készítette az 
RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt 