Május 14-én és 15-én a belga elnökség az Európai Bizottsággal együttműködésben megrendezte az Európa egyesül a régi és új járványok ellen című konferenciát. A kétnapos rendezvénynek a „A Room with a ZOO”, egy lenyűgöző történelmi konferencia központ adott otthont Antwerpen szívében.

A COVID-19 világjárvány felhívta Európa és a világ többi részének figyelmét arra, hogy jobban fel kell készülni az újonnan felbukkanó kórokozókra, fertőző betegségekre és világjárványokra. Ennek apropóján hamarosan elkezdődik a Pandémiás Felkészülési Partnerség „Stratégiai kutatási és innovációs menetrendjének” (Strategic Research and Innovation Agenda) megvalósítása, amelynek célja a pandémiás felkészültség növelése kutatás-fejlesztés révén.

Magyarországról Dr. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója, és Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője vett részt, képviselve a 2022-ben elindított Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projektet.

 

Mit tanultunk?

  • A világjárvány túlmutat egy adott fertőző betegség terjedésén, a megbetegedéseken és az egészségügyi problémákon: súlyos társadalmi és gazdasági következményei is vannak.
  • Sokkal olcsóbb a felkészültségbe fektetni, mint felkészületlenül elszenvedni egy újabb világjárványt.
  • A tudomány megmutathatja a kiutat a világjárványokból.
  • A tudomány folyamatosan fejlődik, soha nem áll meg. A tudományos eredmények átültetése a gyakorlatba és a szakpolitikák átalakítása azonban gyakran nem képes lépést tartani a tudomány fejlődésével.
  • Az egészséges népesség egészséges, fejlődő gazdaságot jelent. Ezek az érdekek kiegészítik egymást, nem pedig egymással versengenek.
  • Az egyenlőtlenségek nagyon is nyilvánvalóak az egészség és a jólét terén, különösen válsághelyzetek idején.
  • A tudományos eredmények által biztosított előnyöket meg kell osztani, hogy azokból mindenki egyenlő eséllyel részesülhessen. Az esélyegyenlő hozzáférés a megelőző intézkedésekhez és eszközökhöz a társadalmi közjót szolgálja.
  • Amikor a népegészségügy működik, láthatatlan.
  • A népegészségügy a pánik és az elhanyagolás körforgásával küzd.
  • Könnyű a múltat mai szemmel kritizálni. A művészet az, ha a múltat a múlt és a ma szemével együttesen értjük meg és képesek vagyunk tanulni belőle.

Melyek a legfontosabb kihívások és a javasolt akciók?

  • A világjárványokra való felkészüléshez célzott, strukturált, fentartható finanszírozásra és jobb koordinációra van szükség.
  • Gyorsítani kell az innovációt! Elő kell segíteni a tudományos eredmények hasznosulását a mindennapi élet során.
  • Újra kell gondolni és fejleszteni kell a járványügyi felderítést! Együttműködésen alapuló, pandémiás terhelést bíró, releváns adatokat előállítani képes surveillance rendszereket javasolt fejleszteni – az emberi viselkedés kutatásával, monitorozásával kiegészítve.
  • Előtérbe kell helyezni a veszélyeztetett lakosság védelmét! A közösségek védelme, egészségük fejlesztése célzott népegészségügyi beavatkozásokat igényel, amit két pandémiás időszak között is végezni szükséges.
  • Ellenállóbbá kell tenni az egészségügyi ellátórendszert a járványokkal szemben, hogy biztonságos, méretezhető és rugalmas legyen!
  • Javasolt képezni az egészségügyi dolgozókat járványtanra, veszélyhelyzetekben történő helytállásra, tömeges intervenciók végrehajására (pl. védőoltási programok) és veszélyhelyzeti kommunikációra.
  • Érdemes befektetni multidiszciplináris szakértői csoportok létrehozásába és azok fenntartásába.
  • Megfelelő adatok nélkül vakrepülés van a járványmegelőzés és védekezés során. Ezeknek az adatoknak a rendelkezésre állásába, az adatminőség javításába és hozzáférhetővé tételébe érdemes befektetni, mert a pandémiás védekezés megalapozása adatok nélkül nem lehetséges.
  • A rendelkezésre álló nem-gyógyszeres intézkedéseket és védőoltásokat úgy kell felhasználni, hogy a lehető legtöbb egészségnyereséget érhessük el velük! Az optimális felhasználáshoz többféle forgatókönyvet összehasonlító tervekre van szükség.
  • Értékelni kell, hogy mely beavatkozások érték el a várt eredményeket, és melyek nem!
  • Tegyük fel a jó kérdéseket, és legyünk bátrak és erősek meghallgatni a válaszokat akkor is, ha azok nem kedvesek a fülünknek!
  • Oda kell figyelni: a társadalmi felfogásra, hiedelmekre, a közösségi médiára! Meg kell hallani a kérdéseket, kétségeket! Építeni kell a bizalmat!

  

RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt