A WHO értékelése szerint 2023-ban a 2020-2022 közötti időszakhoz képest világszerte emelkedett a kanyaró megbetegedések és járványok száma.
2023-ban a WHO Európai Régiójában is nőtt a kanyarós megbetegedések száma, az 53 ország közül 40-ből több mint 30 000 esetet jelentettek, körükből 21 000 fő kórházi kezelést igényelt. Az esetek száma 2023 vége felé tovább emelkedett, és ez a trend 2024-ben is folytatódik. Öt kanyarós esetből kettő (40%) öt évesnél fiatalabb gyermek volt, de a betegség minden korcsoportot érintett (European Centre for Disease Prevention and Control, 2024).
Az EU/EGT területén a COVID-19 pandémia által uralt 2020–2022-es évek szokatlanul alacsony kanyaró-aktivitású időszakát követően a betegség előfordulása 2023-ban kezdett növekedni. (1. ábra) Miközben sok EU/EGT-országban továbbra is csak kis számú, szórványos esetről számoltak be, több más országban (Románia, Ausztria és Franciaország) kanyarójárvány alakult ki. Ebben az évben az EU/EGT országok az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) 2361 kanyarós esetet jelentettek, amelyek közül 1755-öt, az összes megbetegedés háromnegyedét Romániában észlelték. Az ECDC-nek jelentett betegek túlnyomó többsége a bejelentést tevő országban helyi/területi járványhoz kapcsolódóan fertőződött meg, csupán a megbetegedések 5,4%-volt importált és további 0,9%-a minősült importált esettel összefüggő megbetegedésnek.
- ábra
Bejelentett kanyaró esetek száma az EU/EGT országokban
(2019-ig az Egyesült Királysággal együtt) 1999-2024 januárja között
Adatok forrása: (European Centre for Disease Prevention and Control, 2023)
A 2023. január 1 – december 31. közötti időszakban a bejelentett kanyaró megbetegedések 1 millió lakosra számított gyakorisága Romániában volt a legmagasabb (92,16), ezt követte Liechtenstein (76,32), Ausztria (20,72), Belgium (5,94) és Észtország (3,0). Öt ország tartozott a 1,0 – 2,0 beteg/1 millió lakos gyakorisági tartományba (Franciaország 1,74, Dánia 1,53, Szlovákia 1,10, Litvánia 1,07, Svédország 1,05/1 millió lakos). 13 országban ennél ritkábban észlelték a kanyarót (Németország 0,99, Lengyelország 0,98, Írország 0,79, Horvátország 0,78, Olaszország 0,75, Lettország 0,53, Hollandia 0,40, Norvégia 0,37, Spanyolország 0,27, Finnország 0,18, Magyarország 0,10, Portugália 0,10, Csehország 0,10 beteg/1 millió lakos). Hét ország 2023-ban nem jelentett kanyaró megbetegedést (Bulgária, Ciprus, Görögország, Izland, Luxembourg, Málta, Szlovénia). (2. ábra).
2. ábra
A bejelentett kanyaró megbetegedések gyakorisága 1 000 000 lakosra az EU/EGT országokban, 2023.
(European Centre for Disease Prevention and Control, 2024)
Magyarország két olyan országgal is határos, amelyekben jelentős kanyarójárvány zajlik.
A romániai járvány 2023. február közepe óta tart, és 2023. december 5-én a román egészségügy minisztérium országos kanyarójárványt deklarált (3. ábra) (WHO, 2024). 2023. január 1. és. 2024. február 6. között a Közegészségügyi Intézet adatai szerint Romániában 4679 megerősített esetet észleltek.
Hat megbetegedés halállal végződött, közülük három beteg 12 hónaposnál fiatalabb csecsemő volt.
3. ábra
Ausztriában is 2023 februárjában kezdődött a kanyarójárvány (4. ábra) (Austrian Agency for Health and Food Safety GmbH, 2024; WHO, 2024). A 7. és a 9. héten a 20 főt is meghaladta a betegek száma, ekkor Stájerországban halmozódtak a megbetegedések. Nyáron, a betegség szezonján kívül és az év második felében a fővárosban elhúzódóan észleltek eseteket. 2023-ban összesen 186 megbetegedést regisztráltak (Stájerország-105 beteg, Bécs-60, Felső-Ausztria-7, Alsó-Ausztria-6, Karintia-4, Voralberg-3, Burgenland-1, Salzburg-0, Tirol-0). Ugyanakkor 2022-ben csak 12 kanyarós beteget regisztráltak az egész országban. (5. ábra)
4. ábra
5. ábra
Kanyaró megbetegedések hetente, Ausztria, 2023.1.hét – 2024. 5. hét, (N=240)
(Austrian Agency for Health and Food Safety GmbH, 2024)
2024-ben folytatódott a járvány, mely során az év első öt hetében 54 esetet diagnosztizáltak, a legtöbbet Bécsben (Bécs-23, Tirol-11, Alsó-Ausztria-9, Burgenland-6, Felső-Ausztria-3, Stájerország-2). Az 5. héten már 26 esetet észleltek, 60%-át Bécsben.
A 2023-ban az EU/EGT országokból az ECDC-nek jelentett esetek 75,7%-a (2361/1786) nem volt beoltva kanyaró ellen. A be nem oltott esetek aránya korcsoportonként változott: az oltatlanok aránya az 1 évesnél fiatalabb – oltási koron aluli – gyermekek körében volt a legmagasabb (94,2%), és a 30 év feletti felnőttek körében legalacsonyabb (46,7%-uk oltatlan volt, 36,2%-uk esetében az oltási státusz ismeretlen volt).
A gyengített élővírus-tartalmú kanyaróvakcina rendkívül hatékony. A kanyaróvírus magas fertőzőképessége miatt azonban nagyon magas (≥95%) oltottsági arány szükséges két adag kanyaróvírus-tartalmú vakcinával ahhoz, hogy a nyájimmunitás révén megszakadjon a vírus terjedése egy közösségben. Egy adag kanyaróvírus-tartalmú vakcina (MCV) körülbelül 95%-ban, két MCV dózis körülbelül 96%-ban eredményes a kanyaró megelőzésében (Pietrantonj et al., 2020). A kanyaró természetes átvészelése élethosszig tartó immunitást biztosít.
Az ECDC 2022-ben az EU/EGT-ben enyhe csökkenést tapasztalt az átlagos átoltottságban 2018-hoz képest. Az első adag kanyaróvírus-tartalmú vakcinával (MCV1) való átoltottság a 2018-as 95%-ról 92%-ra csökkent. Hasonlóképpen, az átlagos átoltottság a második dózis (MCV2) esetében a 2018-as 91%-ról 2022-re 89%-ra csökkent. (6-7. ábra)
6. ábra
A kanyaró-rubeola elleni oltás első adagjának átoltási aránya az oltandók %-ában az EU/EGT országokban, 2022.
7. ábra
A kanyaró-rubeola elleni oltás második adagjának átoltási aránya az oltandók %-ában az EU/EGT országokban, 2022 (European Centre for Disease Prevention and Control. (2023) Surveillance Atlas of Infectious Diseases)
A 2022-es adatok alapján az EU/EGT-országok mindössze 50%-a ért el az első adag tekintetében 95%-os átoltottságot, és csak 17%-uk érte el ezt a küszöböt a második oltásnál. 2022-ben csupán négy országban volt mind az MCV1, mind az MCV2 esetében a becsült oltási arány 95% vagy nagyobb (8. ábra).
8. ábra
A kanyaró elleni MCV1, MCV2 védőoltások és mindkét dózis tekintetében
egyaránt ≥95% átoltottságot elért országok száma évenként, az EU/EGT országokban (29), 2000 és 2022
Megjegyzések és forrás: (1) A WHO adtabázisában a kanyaró elleni átoltottsági adatok között nem található becsült érték Liechtenstein-re, amely az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja. Tehát, a jelenlegi 30 EGT tagországából 29-hez tartozó adatot tartalmazza az ábra. (2) Habár Nagy-Britannia egy ideig tagja volt az Európai Uniónak, az egyszerűbb összehasonlíthatóság érdekében a nagy-britanniai adatokat kizártuk ebből az összesítésből.
Adatforrás: WHO Globális Egészségmegfigyelő Központ (Global Health Observatory): https://www.who.int/data/gho/data/themes/topics/indicator-groups/indicator-group-details/GHO/immunization-coverage-estimates
A megfigyelt átoltottsági arányok azt mutatják, hogy sok országban a rutin gyermekkori kanyaró elleni védőoltás elmarad a kanyaró elimináció eléréséhez és fenntartásához javasolt szinttől.
Irodalom:
- Austrian Agency for Health and Food Safety GmbH (2024) AGES – Measles, AGES. Available at: https://www.ages.at/en/human/disease/pathogens-from-a-to-z/measles (Accessed: 28 February 2024).
- European Centre for Disease Prevention and Control. (2023) Surveillance Atlas of Infectious Diseases. Available at: https://www.ecdc.europa.eu/en/surveillance-atlas-infectious-diseases (Accessed: 28 February 2024).
- European Centre for Disease Prevention and Control. (2024) Measles on the rise in the EU/EEA: considerations for public health response. LU: Publications Office. Available at: https://data.europa.eu/doi/10.2900/064162 (Accessed: 28 February 2024).
- Pietrantonj, C.D. et al. (2020) ‘Vaccines for measles, mumps, rubella, and varicella in children’, Cochrane Database of Systematic Reviews [Preprint], (4). Available at: https://doi.org/10.1002/14651858.CD004407.pub4.
- WHO (2024) Measles – number of reported cases. Available at: https://www.who.int/data/gho/data/indicators/indicator-details/GHO/measles—number-of-reported-cases (Accessed: 28 February 2024).
Összeállította az
RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt