Az ország 9 millió mobiltelefonjának napi cellainformációját tartalmazza az elmúlt egy évre vonatkoztatva az a vezetői információs rendszer, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) szakembereinek vezetésével hoztak létre. Több mint kétmilliárd adatrekordot foglal magába a rendszer, ugyanakkor fontos, hogy az adatvédelemnek megfelelően személyazonosításra alkalmatlan, deperszonalizált, aggregált információkról van szó – mondta honlapunknak dr. Szócska Miklós, az EKK dékánja.
Az országos szintű mobilitáskövetés módszertanát, és az ezen alapuló, adatközpontú elemzéseket lehetővé tevő vezetői információs rendszert az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai és modellező munkacsoportján belül működő, az EKK-hoz köthető adathasznosítási és digitális munkacsoport dolgozta ki, együttműködve a három hazai mobilszolgáltatóval. Eredményeiket a közelmúltban a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban tették közzé, a publikáció kiemelt szerzői dr. Szócska Miklós, a kar jelenlegi vezetője és dr. Gaál Péter előző dékán.
A módszertan a mobiltelefon használatakor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a telefontulajdonos földrajzi helyének megbecslésére. Vagyis azt látjuk, hogy átadta a telefont az egyik adótorony a másiknak, mozgott-e a tulajdonos a zónák között vagy nyugalomban volt, otthon maradt – magyarázta dr. Szócska Miklós.
A rendszerben található adatok a teljes, immár több mint egy éves járványidőszakot lefedik, időpont és földrajzi hely alapján is lehet benne keresni. A diagramok pontosan mutatják például azt a folyamatot, amikor a budapestiek nagy számban lementek a Balaton-parti településekre nyaralóikban tölteni a karanténidőszakot, vagy éppen azt, hogy az idei márciusi korlátozások bevezetése után csaknem 30 százalékkal kevesebben mozogtak – sorolt példákat dr. Szócska Miklós.
A vezetői információs rendszer segítségével pontosan lekövethető egy-egy korlátozó intézkedés hatása, nyomon követhető, hogy milyen területi különbségek, helyi sajátosságok vannak az emberek mozgásában, éppen ezért alkalmas a járványügyi védekezéssel kapcsolatos vezetői döntések megalapozására
– hangsúlyozta.
Dr. Szócska Miklós kiemelte annak jelentőségét, hogy a rendszer kialakítása során egyedülálló együttműködés valósult meg a három hazai mobilszolgáltatóval. Fontosnak tartja, hogy a módszertannal kismértékű anyagi ráfordítással készíthetők el a járványügyi védekezést segítő elemzések, az könnyen adaptálható más országokra, illetve alkalmassá tehető a tagországok közötti vándorlás elemzésére is. Akár arra is használható, hogy a mozgással kapcsolatos adatokat összefüggésbe hozzák a helyi szintű megbetegedési adatokkal.
A cikk a Nature Scientific Reportsban 2021. március 15-én jelent meg. Mint arra a dékán rámutatott: óriási hazai és nemzetközi érdeklődés kíséri a kézirat megjelenését, több kutatási együttműködési megkeresést is kapott a kutatócsapat. Az online figyelem minőségére és mennyiségére vonatkozó Altmetric Attention Score alapján a cikk a TOP 10%-ban szerepel az azonos életkorú globálisan megjelent körülbelül 260 ezer közleményt összehasonlító listán.
A hazai és világszintű járványügyi helyzet kezelését támogató innovatív kutatás eredményeit és módszertanát bemutató tudományos közlemény elkészítésében a Semmelweis Egyetem EKK szakemberei (dr. Szócska Miklós, dr. Gaál Péter, Joó Tamás, dr. Palicz Tamás, dr. Pollner Péter) mellett részt vett a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone Hungary, valamint egy Business Intelligence (BI) fejlesztéseket végző kkv dr. Schiszler István vezetésével, továbbá együttműködés valósult meg az ELTE TTK Fizika Tanszékkel és a London School of Hygiene & Tropical Medicine intézettel.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
