Kiállítás

A rák körüli téveszmék és félelmek csökkentése elsősorban párbeszéden keresztül lehetséges. Hogy nyíltabban tudjunk beszélni a témáról, a művészetet hívjuk segítségül. Abban bízunk, hogy a kortárs képzőművészet képes bevonni egy másfajta megközelítést, amellyel könnyebben indulunk el a rákot övező tabuk ledöntéséhez vezető úton.

A C80 projekt során a kiállító művészek és a kurátorok workshopok, előadások, illetve beszélgetések mentén ismerkedtek meg a daganatos megbetegedések diagnosztikájával, típusaival, kezelési módjaival, pszichés velejáróival. A több, mint fél éves folyamatban onkológusok, patológusok, orvostanhallgatók, pszichológusok és ráktúlélők is részt vettek, az együttműködés eredményeképpen jöttek létre a kiállított helyspecifikus művek. Az alkotók a foglalkozások folyamán, illetve az azokat követő időszakban létrehozott műtárgyai új perspektívát kívánnak nyitni a rákról való gondolkodásban. Teszik ezt úgy, hogy mindannyian a daganatok különböző aspektusaira fókuszálnak: a megbélyegzettségtől és a megváltozott önképtől a tévhiteken és a rák sci-fibe illő valós tulajdonságain át a komplex diagnosztikai folyamatig, annak átláthatatlanságáig és a betegség alatt átélt intim, emberi pillanatokig.

A daganatos megbetegedések esetében elkerülhetetlen, hogy a fizikai tünetek mellett felüsse a fejét a betegségtudat és a megbélyegzettség, akár a beteg, akár környezete részéről. Utóbbi körülmény, a megbélyegzettség az egyik tárgya Susan Sontag A betegség mint metafora című szövegének is, amelyben (főként irodalmi példákra támaszkodva) jelenti ki: „elképzelhetetlennek tűnik, hogy e betegség esztétikussá váljék.” Erre utal a kiállítás és a projekt alcíme is, míg a C80 egy BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kód, amely a lokalizáció meghatározása nélküli rosszindulatú daganatokat takarja. Az önmagában ritkán használt kód kifejezi a rák jelenlétét, de teret enged annak is, hogy bármelyik típusával és bármilyen módon foglalkozhassunk vele, az alcímben megfogalmazott kérdés pedig a kórról való általános gondolkodásunk felülírására invitál.

A kiállítás helyszíne a (projektnek is otthont adó) Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, ahol egyaránt megfordulnak szakorvosok, rákkutatók, orvostanhallgatók, és időről időre betegek is. Az épület megnyitása a nagyközönség számára egyrészt a betegség körüli, elérhetetlennek tűnő információkat igyekszik közelebb hozni, egyúttal nyitás a közös gondolkodásra is. Jelen állás szerint ugyanis közelebbről vagy távolabbról, de mindannyian érintettek leszünk a rákos megbetegedésekben. Éppen ezért szükségünk van szemléletváltásra, hogy ne rögtön a halállal azonosítsuk ezt a betegséget – ez pedig nem csak a tudomány, de a társadalom fontos feladata is.

Kurátorok: Kollár Dalma Eszter, Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)

Projektvezető: Dr. Kiss Richárd PhD

Grafika: Pálhegyi Flóra