A Belgyógyászati és Hematológiai Klinika 2020. május 15-én jött létre a korábbi három belgyógyászati klinika szakmai tevékenységeinek újrastrukturálásával. (Ezzel egy időben jött létre a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika.)
Klinikánk szakmai tevékenysége a következő szakterületeket öleli fel: belgyógyászat, hematológia, immunológia, kardiológia, endokrinológia, anyagcsere-betegségek, onkológia és gasztroenterológia. Klinikánkon működik az Országos Angioödéma Központ, amely egyben a Közép-Kelet-Európai HANO Oktatási Központja is, valamint a Komplement Diagnosztikai Laboratórium, amely hazai és közép-európai viszonylatban egyedülálló teljességben foglalkozik a komplementrendszer vizsgálatával.
A II. Sz. Belgyógyászati Klinika története
Az Egyetem egyik legrégebbi alapítású intézetében (a jogelőd intézet alapítási éve 1770, Nagyszombat) a gyógyítás és a kutatás mindenkor a hazai tudományosság élvonalába tartozott. A klinika orvosi karának nagy egyéniségei számos esetben a magyar egészségügy és a tudományos közélet meghatározó szereplői, a magyar belgyógyász iskola meghatározó személyiségei voltak. A Klinikán a belgyógyászat valamennyi ága hagyományosan jelen volt, és ez a sokszínűség a betegek és az oktatás érdekeit egyaránt szolgálta. A legendás magyar belgyógyászati iskola megalapítója Korányi Frigyes volt, aki 40 évig tanított a klinikák katedráján. Az iskola kiteljesítője pedig fia, Korányi Sándor, aki a magyar belgyógyászat máig egyik legnagyobb egyéniségévé vált, és aki éveken át dolgozott apja klinikáján adjunktusként és egyetemi magántanárként.
A klinika korábbi igazgatói: Schoretits Mihály 1770– 1785, Rácz Sámuel 1785–1786, Trnka Vencel 1786–1790, Schönbauer József 1790–1791, Prandt Ádám Ignác 1791–1811, Stulfa (Széky) Péter 1811–1812, Bene Ferenc 1812–1821, Gebhardt Ferenc 1821–1843, Sauer Ignác 1843–1861, Wagner János 1861–1863, Korányi Frigyes 1865–1908, Kétly Károly 1908–1913, Kétly László 1913– 1919, Bálint Rezső 1919–1921, Herzog Ferenc 1929–1936, Boros József 1936–1944, a II. világháborút követően Haynal Imre 1946–1958, Mosonyi László 1958–1959, Gömöri Pál 1959–1973, Gráf Ferenc 1973–1974, Petrányi Gyula 1974–1983, Fehér János 1983–1993, Tulassay Zsolt 1993–2009, Rácz Károly 2009–2015, Tóth Miklós 2015–2016, Igaz Péter 2016-2020.
A III. Sz. Belgyógyászati Klinika története
A III. Sz. Belgyógyászati Klinika a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának intézeteként 1909-től 1936-ig működött, amikor átszervezték és megszűnt, 1951-ben hozták ismét létre. Az utóbbi évtizedekben két alkalommal is – 1978-ban és 1997-ben – más épületbe kellett költöznie, ami a klinika tevékenységét zavaró újraszervezéssel járt együtt. Színvonalas oktató, gyógyító és kutatómunka révén a hányattatás ellenére a klinika újraalakulását követően rövid idő alatt felzárkózott a nagy hagyományú I. és II. Sz. Belgyógyászati Klinika mellé.
A klinika korábbi igazgatói: Korányi Sándor 1909–1936, Gömöri Pál 1951–1959, Gerő Sándor 1959–1974, Gráf Ferenc 1974–1985, Romics László 1985–2001, Karádi István 2001–2016, Masszi Tamás 2016-2020.)
Kezdetben mind a tudományos, mind a klinikai érdeklődés középpontjában a nefrológia és a hypertonia állt, majd 1959–1974 között az atherosclerosis patogenezisének kutatása került a középpontba. Ez magával hozta a szénhidrát- és lipid-glykoprotein-anyagcsere és az immunológia művelésének kifejlődését. 1974-től alakult ki a klinika jelenleg is működő négy fő érdeklődési területe: a hematológia, a kardiológia, az anyagcsere-betegségek és a klinikai immunológia, valamint 2012-től az endokrinológia. A szakmai tevékenységet jelzi, hogy az előbbiekben felsorolt területeken a klinika regionális, illetve az anyagcsere-betegségek esetében országos központtá vált.
A klinika szemléletét megalakulása óta híven tükrözi az a tény, hogy Budapest, kisebb részben a vidéki belgyógyászati osztályok vezetőinek meghatározó hányada a klinikáról került vezetői pozícióba. Emellett mindig színvonalas, külföldön is elismert tudományos tevékenység folyt a klinikán, amit a szcientometriai adatok is alátámasztanak.
A kutatómunka eredményeként sok klinikai munkatárs szerzett kandidátusi, PhD és doktori fokozatot, illetve címet. A doktori képzés részeként folyamatosan több PhD hallgató oktatása történik a klinikán. 1997 és 2013 között a klinika kutatólaboratóriuma MTA támogatásban részesült.
Galéria
