Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedezett fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Neuroimmunológia Kutatócsoportja. A decemberi online verzió után a Science tudományos hetilap 2020. január végi számában megjelent publikáció két első, valamint utolsó szerzője a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, illetve oktatója.

A kutatócsoport egy új kommunikációs útvonalat írt le, amely segítségével az agy fő immunsejtjei, a mikroglia sejtek képesek lehetnek érzékelni az idegsejtek sérülését, és egyúttal segíteni regenerációjukat. Mindez új alapokra helyezi a mikroglia és az idegsejtek közti kommunikációról alkotott ismereteinket. A most felfedezett mikroglia-idegsejt kapcsolat szerepét fiziológiás állapotban és experimentális stroke-modellben is igazolták, azonban nagy valószínűséggel más idegrendszeri betegségekben is fontos szerepet játszhat.

A kutatók az idegsejtek sejttestének membránján apró „forró pontokat” találtak, melyeken át fokozottan szabadulhatnak fel különféle anyagok az idegsejt környezetébe. Azt is megfigyelték, hogy a mikrogliasejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál, amelyek ideálisak az idegsejtekkel való kommunikációjukra; a mikrogliasejtek itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejt állapotát.

Galéria

5kép

A „first release” verzió online, tavaly decemberben, a nyomtatott hetilapban pedig most megjelent publikáció mintegy harminc szerzőjének több mint harmada kötődik a Semmelweis Egyetemhez egykori vagy jelenlegi PhD-hallgatóként, illetve oktatóként, témavezetőként.

A KOKI kutatócsoportjának vezetője, dr. Dénes Ádám a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolában szerezte doktori fokozatát, jelenleg pedig az egyetemi Doktori Iskola oktatójaként és témavezetőjeként is tevékenykedik. Mint honlapunknak nyilatkozva fogalmazott: a most felfedezett kapcsolat reményeik szerint új terápiás irányokat nyithat meg. A mikroglia ugyanis nagyon korán észleli, ha az idegsejttel baj van és percek alatt képes visszahatni az idegsejt működésére. A mikroglia szelektív modulálásával lehetne gátolni azokat az útvonalakat, amelyek közreműködnek az idegsejtek sérülésében, és segíteni azokat, amelyeken keresztül a mikroglia képes az idegsejtek működését regenerálni. A kutatócsoport vezetője azért is tartja fontosnak a felfedezést, mert az új perspektívákat, lendületet adhat a neurodegeneratív betegségek terápiájával összefüggő kutatásoknak. A tudósok a következőkben azt vizsgálják, hogy a mikroglia és az idegsejt kommunikációja miként változik meg például Alzheimer-kór, epilepszia, vagy érrendszeri eredetű demenciák esetén.

Dr. Pósfai Balázs, a publikáció egyik első szerzője, a KOKI kutatója, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója kiemelte: úgy gondolják a kutatásuk fényében, hogy a mikroglia sejtek feladata a homeosztázis fenntartása az agyban, miután folyamatosan vizsgálják az idegsejtek állapotát, károsodás esetén pedig eltávolítják a sejteket. A neurodegeneratív betegségek egyik oka lehet, hogy ennek az egyensúlynak a fenntartása sérül. Dr. Pósfai Balázs PhD-munkája egyébként jelentős mértékben épül a mostani publikációhoz kapcsolódó kutatómunkára.

Dr. Cserép Csaba, a cikk másik elsőszerzője amellett, hogy a KOKI kutatócsoportjának a tagja, szintén a Semmelweis Egyetem Szentágothai Doktori Iskolájának oktatója, korábban doktori fokozatát is itt szerezte. Kiemelte: felfedezésükben – mely, mint fogalmazott a nemzetközi visszajelzések alapján is alaposan felkavarja az állóvizet – hatalmas szerepe van annak, hogy munkacsoportjuk a világon először alkalmazta neuroimmunológiai kérdések vizsgálatára a legfejlettebb neuroanatómiai módszereket, mint például az itthon nagyrészt általa bevezetett elektron-tomográfiát.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.