A tisztán alapkutatás irányából az innováció felé kell mozdulnia az egyetemeknek – vallja Dr. Szigeti Gyula Péter, az Innovációs Igazgatóság új vezetője. Az igazgató fontosnak tartja, hogy az egyetem ne csak alkalmazkodjon a változó társadalmi, gazdasági igényekhez, hanem maga is alakítója legyen a folyamatoknak. Az Innovációs Igazgatóság egyik elsődleges feladata az ehhez szükséges szemléletformálás elősegítése, ennek érdekében feladatkörük több, szolgáltatáscentrikus területtel bővül. Kiemelte azt is, hogy a Semmelweis Egyetem kiépítés alatt lévő innovációs ökoszisztémájának zászlóshajója lesz az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park.

Fontos profilt szabni az intézményi kutatásoknak és azokat preferálni, amelyeknek társadalmi vagy piaci értéke van; az egyetemeken hagyományos alapkutatás mellett meg kell jelenjenek az ilyen tevékenységek is – vallja Dr. Szigeti Gyula Péter, az Innovációs Igazgatóság új vezetője. Az igazgató hozzátette: ezt a koncepciót részesíti előnyben az Európai Unió is a most következő Horizon Europe keretprogramban, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázati rendszere is az innováció irányába való elmozdulásra ösztökél.

Igazgatói kinevezése előtt Dr. Szigeti Gyula Péter rektori, illetve tudományos és innovációs rektorhelyettesi tanácsadóként dolgozott, és – mint elmondta – már ekkor elindult az a reformfolyamat, amellyel elkezdték kiépíteni az egyetem innovációs ökoszisztémáját. Ennek a folyamatnak volt a része az, hogy az egyetem Szenátusa az SZMSZ módosításával az Innovációs Igazgatóságot rektori-kancellári közös irányítású egységgé tette és feladatait jelentős mértékben kibővítette – emlékeztetett. A bővülő feladatkör indokolta, hogy az igazgatóság élére olyan vezető kerüljön, aki tudományos háttérrel és a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) területén szerzett igazgatási tapasztalattal is rendelkezik.

Az igazgató elmondta, hogy az egyetem KFI területet érintő reformjainak zászlóshajója lesz az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park, amelynek létrehozásáról a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kötött stratégiai megállapodást a Semmelweis Egyetem. A Science Park égisze alatt megjelenik majd egy új oktatási, képzési és elemzési tevékenység, amelynek egyik kiemelt célja, hogy a hallgatókat, illetve a fiatal és senior kutatókat a projekt által megfogalmazott, jövőbe mutató tudományterületek (vagyis a képalkotás, a bioimaging, az ember-gép kapcsolatot leíró bionika, a big data vagy digitális biomarker, a transzlációs biotechnológia) felé orientálja – hangsúlyozta az igazgató. Dr. Szigeti Gyula Péter kiemelte azt is, hogy az innovációs ökoszisztéma és a Science Park koncepciója az egyetem egyik legfőbb célját, a felsőoktatási rangsorokban való előrelépést is segíti. A világrangsorokban elfoglalt helyezésekben ugyanis fontos szerepet játszik a nemzetközi elismertség és a piaci árbevétel, amelyekre hatással vannak az említett tervek.

Az innovációs ökoszisztéma vállalkozók, befektetők, feltalálók és oktatási intézmények földrajzi koncentrációja, ahol a partnerek kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésében valósul meg a kutatási, fejlesztési, innovációs és ahhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenység.

A kutatás terén is változik a minket körülvevő környezet és a társadalmi, gazdasági igény. Dr. Szigeti Gyula Péter szerint rendkívül fontos, hogy az egyetem ne csak alkalmazkodjon ehhez, hanem aktívan vegyen részt a változás folyamatának formálásában. Ehhez komoly szemléletváltásra van szükség rendszerszinten és egyénileg is, amelynek elősegítése az Innovációs Igazgatóság egyik elsőszámú feladata. A következő időszakban az igazgatóság munkatársai workshop jelleggel a kutatókkal való találkozási pontot biztosító programokat szerveznek a különböző egyetemi helyszíneken. A rendezvények formális részén (pl. tájékoztató arról, miként lehet eldönteni, van-e piacosítható újdonság egy publikálandó kutatásban) túl kötetlen beszélgetésekre is lesz lehetőség a résztvevőkkel. Nagyon fontos meghonosítani azt a szemléletet, miszerint a cikk publikálása előtt meg kell vizsgálni, van-e benne olyan tudományos tartalom, amelyből piacra vihető termék válhat, és ebben az esetben érdemes elindítani az iparjogvédelmi folyamatot – mutatott rá. Fontos szempont az igazgató szerint, hogy a szolgáltatás, a technológia, illetve az eszköz piacra vitelét alapvetően már nem az egyetem hatásköre lebonyolítani, ezért arra motiválnák a kutatókat, hogy erre start-up vagy spin off vállalkozásokat hozzanak létre olyan konstrukcióban, ami mind a kutató, mind az egyetem számára kölcsönösen hasznos lehet. Az igazgatóság dolgozik azon, hogy ehhez inkubációs jelleggel támogatást tudjon adni. A kitűzött cél az, hogy 2030-ban már legyen közel 100 ilyen vállalkozás az egyetem körül.

„Szeretnénk tájékoztatni a kutatókat a KFI területen és a piacon meglévő lehetőségeikről és minél közelebbi kapcsolatot kialakítani velük, megnyerni a bizalmukat, hiszen az innovációs ökoszisztéma akkor működik, ha a hallgatók, kutatók, klinikusok és a menedzsment oldal, vagyis minden szereplő részt vesz a formálásában és a működtetésében” – tette egyértelművé az igazgató. A szemléletváltást támogatja az idén szeptemberben pilot jelleggel elindult, szabadon választható innováció menedzsment kurzus a graduális és a PhD-hallgatók számára. 

Dr. Szigeti Gyula Péter kitért arra is, hogy az igazgatóság eddigi két erős területe – a pályázatkezelési és a technológia transzfer – kibővül, megjelenik például a tudásmenedzsment, amely a tudás minél gyorsabb hasznosítását segíti. Az igazgatóság feladatai között megjelenik továbbá az üzletfejlesztést, a technológia transzfert, az iparjogvédelmi szemlélet kiépítését magába foglaló innováció menedzsment, és az elemzés alapú tudományos minőségű publikálás. A bővülés elsősorban a szolgáltatáscentrikus működési irányába mutat – emelte ki az igazgató. Kitért arra is, hogy a szükséges bizalomépítés többszintű: nemcsak a kutatók, hanem a piac irányában is meg kell történnie, ezáltal lehet az igazgatóság kapocs a két terület között.

Dr. Szigeti Gyula Péter 1993-ban Debrecenben szerzett orvosi diplomát, és már harmadéves orvostanhallgató korában bekapcsolódott az ottani Élettani Intézet kutatómunkájába. 2008-ig dolgozott itt PhD-hallgatóként, tanársegédként, majd adjunktusként. Ez idő alatt négy évet az Egyesült Államokban is töltött, ennek során egy általa alkalmazott speciális eljárást több amerikai kutatólaborban is telepített (University of Cincinnati, Allegheny General Hospital Pittsburgh, PennState University, State University of New York at Buffalo). Később a Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató Intézetbe került, majd az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) igazgatóhelyetteseként, továbbá az MTA Doktori Tanács titkáraként is tevékenykedett. 2015-től négy éven át – rektori, illetve rektorhelyettesi tanácsadó kinevezésééig – az NKFIH kutatás-fejlesztési elnökhelyettese volt.

A Science Park koncepcióját október 21-én mutatták be a Semmelweis Szalonban. 

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.