Magyarország a közép-kelet-európai régió élmezőnyébe tartozik az évente elvégzett több mint félezer szervátültetéssel, de ez a kapacitás tovább bővíthető – hangzott el a közelgő, október 12-i Szervdonációs és Transzplantációs Világnap alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen. Dr. Merkely Béla, a beavatkozások többségét végző Semmelweis Egyetem rektora elmondta: cél, hogy a következő öt évben európai szinten az első három centrum közé kerüljön az egyetem, és legalább egy szerv tekintetében az első legyen.

A nem élődonoros vese-, máj- és szívátültetések száma a Transzplantációs és Sebészeti Klinikát, illetve a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát Európa kiemelkedő centrumai közé emeli: a Semmelweis Egyetem az Eurotransplant tagok között a szívátültetések tekintetében a második, a vesetranszplantációk számát tekintve a negyedik, a májtranszplantációk számát tekintve az ötödik helyen áll – hívta fel a figyelmet a közelgő Szervdonációs és Transzplantációs Világnap kapcsán rendezett sajtótájékoztatón dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy tavaly 10 százalékkal sikerült növelni a szervátültetések, ezen belül 15 százalékkal a szívtranszplantációk számát. Az országban elvégzett 505 transzplantációból 327 az egyetemen történt. A szervátültetés a legmagasabb progresszivitási szintű, rendkívül komplex ellátás; egy sikeres transzplantációhoz 100 kolléga összehangolt együttműködésére van szükség, akiknek körülbelül harmada orvos, kétharmada szakdolgozó – mutatott rá. Hozzátette: a transzplantációs tevékenység a hét minden napján a nap 24 órájában készenlétet igényel a kollégáktól, csak a hétvégén 6 vesetranszplantáció, 3 szív- és 1 májtranszplantáció történt az egyetemen.

A rektor emlékeztetett arra, hogy az egyetem alapításának 250. jubileumi évében azt célt tűzték ki, hogy a következő 5 évben minden szervtranszplantáció vonatkozásában az első három között, legalább egy szerv esetén pedig az első helyen végezzen a Semmelweis Egyetem európai szinten. Nemcsak azért szeretnénk dobogós helyre kerülni, mert büszkeséget jelentene számunkra, hanem ez azt is jelenti, hogy egyre több rászoruló emberen tudunk segíteni – tette egyértelművé.

Dr. Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Országos Onkológiai Intézet (OOI) bázisán működő Mellkassebészeti Klinika igazgatója emlékeztetett arra, hogy az első tüdőátültetés 2015-ben történt Magyarországon a Semmelweis Egyetem és az OOI együttműködésében. A program indulása utáni első évben rögtön 17 beültetést végeztek, azóta pedig stabilan 20 feletti a műtéti szám, ami büszkeségre ad okot, hiszen egy új centrum esetében általában hosszú évek alatt sikerül ezt a nagyságrendet elérni. Emlékeztetett arra, hogy a magyar szakemberek Bécsben tanulták az eljárást, ahol a környező országok közül egyedül folyik világszínvonalú transzplantációs program. Az eredmények hasonlók az osztrák programhoz, az egyéves túlélés a magyar programban 77 százalék – mutatott rá. Az OOI Mellkasi Központjának vezetője szólt arról is, hogy kívánatosnak tartaná, ha a tüdőgyógyász szakorvosok még több beteg esetében javasolnák a transzplantációt, vagyis még többen kerülnének rá a transzplantációs várólistára.

Dr. Kóbori László, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója elsősorban a májátültetésekről beszélt, mint hangsúlyozta: a májtranszplantáció életmentő beavatkozás, amelyet követően a páciensek teljes, hosszú és jó minőségű életet élhetnek. Ezt mutatja, hogy 1995-ben indult el az egyetemen a májtranszplantációs program, és 24 év eltelte után a műtöttek 71 százaléka él. Az ötéves túlélés 91 százalék feletti. A májátültetés indikációs területe az egyik legszínesebb, és ez az egyetlen olyan szerv, amelynek bizonyos esetben a daganatos megbetegedése is gyógyítható transzplantációval. A célok között említette a split és az élődonoros transzplantációk fejlesztését. A split technikával egy cadaver donorszervet kettéválasztva két ember menthető meg.  

Dr. Wágner László, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika docense a vesetranszplantációról szólva kiemelte, hogy a vesefunkció beszűkülése sokáig tünetmentes állapot, így az esetek felében már a végstádiumban van a beteg, mire kiderül, hogy baj van, és művesekezeléssel, illetve transzplantációval pótolni kell a vese funkcióját. A veseátültetés a művesekezeléshez képest jobb életminőséget biztosít, az élődonoros transzplantáció pedig további emelkedés a minőséget tekintve. Ezáltal például tervezhető a műtét, jobb a vese túlélése. Ha a szervdonor a beteg vérrokona, a műtét után sok esetben a kevésbé erélyes kilökődésgátló kezelés is elegendő. A szervátültetettek élethosszig tartó utógondozást igényelnek, amely során kiemelten fontos a betegek együttműködése, a szerv kilökődésének hátterében az esetek harmadában ennek hiánya az ok.

A szervadományozás életet ment és a szerveket mi adhatjuk – fogalmazott dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra: fontos, hogy döntést hozzunk a szerveink halálunk utáni sorsáról, és amennyiben támogatjuk a szervadományozást, erről beszéljünk családtagjainkkal, hiszen a tragikus pillanatban ők állnak majd ott, mikor az orvos agyhalál esetén a szervdonációról beszél.

Felmérések szerint a magyar lakosság 73 százaléka adná szerveit transzplantációs célokra, de csak 23 százalék ismeri a szervadományozással kapcsolatos jogszabályokat. A hazai szabályozásban a feltételezett beleegyezés elve érvényesül, vagyis ha valaki életében nem tiltotta meg írásban szervei donációs célú felhasználását, akkor az elhunyt beleegyezését kell véleményezni.

Az OVSZ igazgató számos adatot is ismertetett, amelyekből kiderül, hogy az Eurotransplanthoz való csatlakozás óta eltelt öt évben 46 százalékkal több szervátültetés történt Magyarországon. Jelentősen, 22 százalékkal emelkedett az elhunyt donorok száma is, amely a kórházak aktívabb donorjelentésének köszönhető.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.