Kánikulában az egyik legfontosabb dolog a folyadékpótlás, ám nem tanácsos a gyerekeknek kizárólag vizet vagy ásványvizet adni, ezek ugyanis nem elegendőek az ásványi anyagok pótlására. Dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára azonban attól is óva inti a szülőket, hogy a kicsik a hőségben literszámra igyák a magas cukortartalmú szénsavas üdítőket.

Amennyire megoldható, kerülni kell a nagy meleget: a déli időszakban, 11-15 óra között nem tanácsos kültéri programot szervezni, inkább pihenjünk a hűvös szobában, ha mégis ki kell mennünk, akkor mindenképpen az utca árnyékos oldalán közlekedjünk. Ha nincs a lakásban légkondicionáló, akkor az esti órákban érdemes szellőztetéssel kihűteni a lakást, nappal pedig csukott ablakoknál, a napsütést megakadályozva, besötétítve átvészelni a hőséget – tanácsolja Dr. Szabó András.

A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik, mely folyamat nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, ilyenkor ugyanis a szervezete nem termel elég verejtéket. Egy 30 kg-os gyermeknek napi 1,5-2 liter az ajánlott mennyiség. Az egyetemi tanár hozzátette, a szervezet párologtatását az is gátolhatja, ha a gyermek nem jól szellőző, műszálas ruházatot visel, ami megakadályozza, hogy az izzadság elpárologjon. A csecsemők bágyadtsága vagy nyugtalansága utalhat arra, ha túlzottan melegük van a helytelen öltöztetés miatt.

Dr. Szabó András hangsúlyozta: ahhoz, hogy a verejtékezéssel elveszített ásványi sókat pótolni lehessen, nem elég csupán vizet vagy ásványvizet adni a gyereknek. Azt javasolja, hogy a nagy melegben tejet, tápszert, kis mézzel édesített házi limonádét, visszahűtött gyerekteát, alkalmanként smoothie-t vagy préselt gyümölcslevet, esetleg levest kapjon a kicsi, mert ezekben van annyi elektrolit, amennyire a szervezetének szüksége van. Kiemelte, hogy a csecsemők egy éves kor alatt kaphatnak vizet vagy  csecsemőteát, gyümölcslevet, illetve egyéb formájú folyadékot, amihez a csecsemő már szoktatva van. A méz hozzáadása viszont egy éves kor alatt semmilyen formában nem ajánlott,  ezért a mézes limonádé idősebb gyermekeknek javasolható. Az édesített szénsavas üdítőket (pl. kóla) nem javasolja a szakember. Az egyetemi tanár hozzáteszi: nem érdemes arra várni, hogy a kisgyerek szól, ha szomjas, inkább javasolt óránként megkínálni egy pohár folyadékkal, amiből annyit igyon amennyi jól esik, de erőltetni nem kell, ha nem kíván többet.

Mik azok az elektrolitok? 
Az elektrolitok a testfolyadékban található ásványi anyagok, amelyek elengedhetetlenek a szív, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez. Ha az elektrolit szint nincs rendben a szervezetben, akkor a sejtek megfelelő működése zavart szenved. Az elektrolitok egyik fontos feladata, hogy elektromos impulzusokat továbbítanak a sejtek között, ami lehetővé teszi az izomösszehúzódásokat és az idegi impulzusok átvitelét két sejt között. A testünkben leggyakrabban előforduló elektrolitok: a kalcium, nátrium, kálium, foszfát, klorid és magnézium.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a cukros, szénsavas üdítőitalok és a dobozos gyümölcslevek literszámra való fogyasztása nem szolgálja a kicsik egészségét. Természetesen ezekből is lehet napi egy-egy pohárral adni a gyerekeknek, de ne ez legyen a fő folyadékforrás. A cukros üdítőitalok édes ízére nagyon hamar rákapnak a gyerekek, és később csak ezeket akarják fogyasztani. A fölösleges cukorbevitel nagy mértékben hozzájárul a gyermekkori elhízáshoz, és a fiatalnál is kialakuló inzulinrezisztenciához, ami a 2-es típusú diabétesz kialakulásához vezet.

Hozzátette: a szülők általában tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de előfordul, hogy túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy emiatt az étvágyuk lecsökken. Arra kell figyelni, hogy a gyerek kapja meg ugyanazt a táplálékot, mint más napokon – hiszen annak is jelentős része, 50-70 százaléka vizet tartalmaz – és ezen felül legyen a plusz folyadék.

Tévhit, hogy a szervezetet csak a hideg folyadék hűti le, ezért nem is tanácsolja senkinek, hogy jéghideg üdítővel, teával vagy vízzel oltsa a gyerek szomját a melegben. A nagyon hideg folyadék fogyasztása a belső hőt csökkenti, ami nem kívánatos. A hőérzet a testfelszín párologtatással történő hűsítésével javul. A folyadékfogyasztás úgy hűt, hogy kiválasztódik a verejtékmirigy által, majd a verejték elpárolog a bőrfelületről. Nyugodtan lehet tehát akár langyos vagy meleg teát is inni, a verejtékezés révén ugyanis ugyanúgy hűt, mint a hideg – fűzte hozzá.

Vigyázni kell a napsütéssel is, mert ha a kánikulában órákig a szabadban van a gyerek, akkor könnyen napszúrást kaphat. A rossz közérzettel, aluszékonysággal, fejfájással járó napszúrás – sok folyadékkal és hűtéssel – egy nap alatt otthon is „meggyógyul”, de ha ezekhez a panaszokhoz hányás is társul, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

A nagyobb gyermekek még a kiszáradás előtt képesek jelezni a szomjúságukat, de a kisebbek, akik még nem beszélnek, csak sírással, nyugtalansággal tudnak jelzést adni. Ha mégsem kapják meg a szükséges folyadékot, akkor előbb bágyadtak, majd aluszékonyak lesznek. Ez veszélyes, mert a szülőt megnyugtatja, hogy nem sír már a gyermek és azt hiheti, hogy szépen alszik, pedig a szervezet folyadékhiánytól szenved. Fontos figyelmeztető jele a kezdődő kiszáradásnak, ha a csecsemő pelenkája száraz, vagyis hosszabb ideje nem ürít vizeletet, és ha nehezen ébreszthető.

Haszon-Nagy Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 
Kiemelt kép: pixabay

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.