A virtuális valóság (VR) felhasználási lehetőségeit, fiziológiai és pszichológiai hatásait kutatja a gyermekonkológia területén Erdős Sándor, az Általános Orvostudományi Kar ötödéves hallgatója a TDK-program keretében. Álláspontja szerint a VR technológia segítségével – melynek lényege a szórakoztatás és a figyelemelterelés – a kórházban töltött mindennapok jobbá tehetők, gyógyszerek használata nélkül. A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán folytatott kutatásáért a közelmúltban a Semmelweis Egyetem leginnovatívabb TDK-munkáért járó Innovációs Díját vehette át.

Erdős Sándor, mint mondta, mindig is szeretett volna valamilyen módon embereken segíteni, emellett érdeklik a videójátékok, számítógépek, konzolok és minden, ami technológiával kapcsolatos. Innen jött az ötlet két évvel ezelőtt, mikor csatlakozott a TDK-programhoz, hogy ötvözze munkáját a hobbijával. Hálás témavezetőjének, Dr. Horváth Klárának, hogy lehetővé tette számára ezt az innovatív és jövőbe mutató kutatást, amit a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikai onkológia betegein végez 8-18 éves korosztályban, akik a kemoterápia alatt olyan mellékhatásoktól szenvednek, mint a fáradtság, hányinger, szédülés, hányás. Hozzátette: a tüneteket csak súlyosbítja a hospitalizáció miatt bekövetkezett stresszes állapot. Ezen hatások enyhítése egyelőre nem teljesen megoldott, ezért szerettek volna újító megoldásokat találni a problémára – mondta a hallgató, aki úgy gondolja, a VR program képes lehet az emberi figyelmet olyan mértékben elterelni, hogy ne vegyen tudomást az aktuális testi és szellemi problémáiról, ezzel pedig nagyban növelhető a páciens kórházi életminősége. Kutatásával azt szeretné bizonyítani, hogy a VR csökkenti a fáradtságot, szorongást és fájdalomérzetet, valamint kedvezően befolyásolja az időérzékelést, továbbá csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a bőrimpedanciát. Távlati céljai között szerepel annak igazolása is, hogy a VR kezelés csökkenti a fájdalomcsillapítók és hányáscsillapítók fogyasztásának mértékét is.

A gyakorlatban úgy néz ki a kutatás – ismertette a folyamatot Erős Sándor – hogy a kemoterápiás blokk egy napján félórás virtuális valóság kezelést kap a gyermek, aki ilyenkor egy szemüvegen keresztül számítógép által generált környezetbe kerül. Jelenleg két programot használnak a kezelések során: az egyik egy rajzolós játék, ahol egy 360 fokos vászon veszi körbe a szemüveg viselőjét, ahol bárhová rajzolhat. Ez az önkifejezés egyik formája, nagyon szép dolgokat hoznak létre a gyerekek – emelte ki az orvostanhallgató, hozzátéve, hogy jó látni, milyen „lelki töltet” van bennük. A másik játék az ún. csillagösszekötő, amit szintén kedvelnek, 8-18 éves korig bárki el tud merülni benne, látványos és izgalmas – osztotta meg a tapasztalatokat Erdős Sándor, aki szerint nagyon kell figyelni arra, hogy milyen játékot választanak, ezért maga is részt vett a tesztelésben. A VR kezelés alatt kiváltott hatásokat folyamatosan nézik: mérik a vérnyomást, a bőrimpedanciát, ami gyakorlatilag a szimpatikus idegrendszerről ad tájékoztatást (mint amikor izgulunk, és izzad a tenyerünk vagy a homlokunk) – mutatott rá. A játék alatt figyelik a gyerekek komfortérzetét is, folyamatosan beszélgetnek velük. Egy klasszikus kérdőív segítségével pedig mérik a fáradságot, szorongást és az időérzékelést. A TDK-hallgató kiemelte: a játék közben eltelt fél órát a gyerekek sokkal többnek érzékelik. A kutatás kontroll kondíciójaként megfigyelik a mobiltelefonos játék és a VR egymáshoz való viszonyát is – tette hozzá.

„Magam is feltöltődve jövök el a gyerekektől a kezelés után, jó érzéssel tölt el, hogy ki tudom szakítani őket a kórház falai közül és el tudom repíteni őket egy másik helyre, ezzel, ha csak egy kicsit is, de jobbá tudom tenni a kórházi tartózkodásukat” – fogalmazott. Hozzátette: a négy hónapja indult kutatás alatt eddig hat gyermeken végezték el a vizsgálatot, amit a jövőben 20, 30 főre szeretnének bővíteni, amiről tervei szerint a 2020-as TDK-konferencián be is tud számolni.

Jövőbeni tervei között szerepel feltérképezni a VR más betegségekre való alkalmazásának lehetőségeit, illetve annak stresszre gyakorolt hatását tovább vizsgálni. Mint mondja, a nemrég elnyert innovációs ösztöndíjjal sok olyan út nyílt meg előtte, ami a jövőben szép eredményeket hozhat: szeretne például egy olyan specifikus programot fejleszteni, ami maximalizálja a relaxáló hatást – amit aztán az egészségügy bármely területén fel lehetne használni – tette hozzá. Hosszú távú célként szeretné elérni, hogy a kórházakban legyen egy olyan „VR szoba”, ahol az emberek egy kis időre kiszakadva a kórházi közegből, elmehetnek akár a kínai nagyfalhoz vagy búvárkodhatnak a tengerben. Mint mondja, ez a jövő, a virtuális valósággal olyan kapuk nyithatók meg, ami jó hatással lehet a kórházakra.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.