A menopauza éveiben az ösztrogénszint csökkenése miatt számos kórkép kockázata megemelkedik, és bár az érintettek 10-20 százalékának szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis kevesebb mint egy százalékuk részesül benne – hívta fel a figyelmet Dr. Várbíró Szabolcs, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense.

A hormonális változást jelző vérzészavarok mellett hőhullámokkal, éjszakai izzadással, keringési labilitással, szapora szívdobogásérzéssel, memóriazavarral, a nemi vágy csökkenésével, valamint a kisízületek fájdalmával, duzzanatával is számolni kell a változó kor beköszöntével – mondta Dr. Várbíró Szabolcs. Hozzátette: a kötőszöveti rendszer átalakulása miatt a bőr és a haj száraz lesz, a körmök töredezetté válnak, és megváltozik az anyagcsere is, így ugyanannyi étel elfogyasztása súlygyarapodáshoz vezethet. A menstruáció végleges elmaradását követően a hüvely és a húgycső kiszáradhat, sérülékennyé válhat, így gyakrabban jelentkezhetnek különböző fertőzések és ugyancsak gyakoribbak a vizelettartási elégtelenségnek is.

Az egyetemi docens kiemelte, mivel a változó kor előrehaladtával jelentősen csökken a szív-érrendszert védő ösztrogén szintje, a menopauza bekövetkeztével megnő a szív – és érrendszeri megbetegedések gyakorisága, felgyorsul az érelmeszesedés és az Alzheimer-kór kifejlődése is, továbbá, mivel az ösztrogén a csontépítés egyik legfontosabb elősegítője, így termelődésének megszűnésével elindulhat a csontszegénységhez, majd csontritkuláshoz vezető folyamat.

A docens tapasztalatai szerint ugyan az érintettek 10-20 százalékának egészségügyi szempontból szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis a változókorú nők kevesebb mint egy százaléka részesül benne Magyarországon. Ennek legfőbb oka az Egyesült Államokban több mint 15 éve végzett, elhibázott tervezésű, nagy betegkövetéses vizsgálat kedvezőtlen, hazánkat is elérő sajtóvisszhangja. A laikus médiában a szövődményeket kiemelő, de a kedvező változásokat figyelmen kívül hagyó rémhírek elriasztottak sok beteget és a nem nőgyógyász orvosok egy részét is a hormonpótlás alkalmazásától – fejtette ki Dr. Várbíró Szabolcs, hozzátéve: azóta bebizonyosodott, hogy az időben, vagyis a menopauza első 5-10 évben megkezdett kezelés megszünteti a panaszokat, míg a szövődmények kockázata gondos szűrővizsgálatokkal minimalizálható.

Mi az a klimax? 
A klimax egy hosszú, akár tíz évig is eltartó folyamat, mely a petefészek hormonális változásainak köszönhetően az egész szervezetre hatással van. A menzesz elmaradása 45 és 55 év között tekinthető normálisnak, de genetikai okokból, betegségek, dohányzás, vagy bizonyos orvosi eljárások hatására (pl. daganatsebészeti beavatkozások, sugárkezelés vagy kemoterápia után) előfordulhat, hogy már 40 éves kor előtt jelentkezik a változó kor, ezt korai menopauzának nevezzük, mely kezelendő állapot (amennyiben nincs ezt kizáró ok), hiszen a csontritkulás és az erek öregedése is korábban jelentkezne. 

A hormonpótlás szükségességét minden esetben egyénre szabottan és körültekintően kell meghatározni, de általánosságban elmondható, hogy a terápia azoknak ajánlott, akiknek 45 éves kor előtt marad el a menstruációjuk vagy a 40 és 60 év közöttiek közül azoknak, akik hőhullámra, alvászavarra panaszkodnak, illetve csontritkulás szempontjából veszélyeztetettek – magyarázta Dr. Várbíró Szabolcs. A kezelésekkel a menopauza idején elvesztett ösztrogén szervezetbe juttatása a cél, mellyel 15-20 százalékkal csökkenhet például a szív – és érrendszeri megbetegedések kockázata, ugyancsak mérséklődhet a méhtestrák és a béldaganat esélye. Amennyiben a páciensnek megvan még a méhe, illetve a méh nyálkahártyája, akkor progeszteront is alkalmaznak.

Minden változó korba lépő nőnek ajánlott az úgynevezett menopauza szakrendelés felkeresése, ahol a normál nőgyógyászati rákszűrésen túl alaposan kivizsgálják. Sor kerül egy hüvelyi ultrahangvizsgálatra, amely a méh nyálkahártya állapotáról tájékoztat, ezen kívül beutalják a pácienst csontsűrűség vizsgálatra, mammográfiára, illetve egy laborvizsgálatra, amellyel a szív- és érrendszeri kockázatot is szűrni lehet.

Az első vizsgálat után általában gyógynövénykészítményeket javasolnak a tünetek enyhítésére, és egyes esetekben ez teljesen megszünteti a panaszokat. Ezek az úgynevezett fitoösztrogének, olyan növényi eredetű vegyületek, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ott hatást kiváltani. Ilyen természetes segítség lehet például a szója, a lenmag vagy az orbáncfű. A további kezelés szükségességéről a vizsgálati eredmények kiértékelése után, egyénre szabottan dönt a szakember. A hormonpótlást akkor javasolják, ha a hőhullámok nem szűnnek meg, vagy csontritkulásra való hajlamot találnak és nincs ellenjavallat, például az emlőrák családi előfordulása, stroke-ra, trombózisra való hajlam.

Az egyetemi docens hozzátette: a klimax okozta tünetek, mind intenzitásukat, mind típusukat tekintve széles skálán mozognak, és az egyéni tűrőképesség mértékétől függően változhatnak. Tapasztalata szerint, amíg egyes nők csupán néhány hétig szenvednek a kellemetlenségektől, addig mások évekig kénytelenek együtt élni a panaszokkal; egy részüknél naponta három hőhullám jelentkezik, másoknál a huszonöt is általánosnak számít.

Treszkai Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.