Az innovációs szemlélet, a vállalkozói kedv erősítése, a kutatói és oktatói utánpótlás-nevelés biztosítása, valamint a támogató és motiváló szellemi tulajdon menedzsment is szerepel a július 1-jén kinevezett tudományos rektorhelyettes, Dr. Ferdinandy Péter célkitűzései között. A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója úgy véli, fontos, hogy az egyetemen és az egyetemmel szoros kapcsolatban lévő vállalkozásoknál olyan védett szellemi tulajdon jöjjön létre, aminek megfelelő hasznosításával és elsősorban hazai vállalkozásokban való továbbfejlesztésével növeljük az egyetem ipari bevételeit, valamint a hazai gazdaság teljesítményét.

Szerencsés helyzetben vagyok, mert elődöm, Dr. Bagdy György számos területen kiválóan működő projekteket készített elő és működtetett, melyeket zökkenőmentesen folytatunk. Folyamatosan egyeztettünk az átadás-átvétel során, így az átmenet remélhetőleg az egyetem kutatói számára észrevétlen maradt – hangsúlyozta Dr. Ferdinandy Péter, aki szerint a pozitív és motiváló attitűd kulcsfontosságú munkája során.

A rektorhelyettesek feladata hozzájárulni a rektori program sikeréhez. A tudományos rektorhelyettes hatáskörébe a tudomány és az innováció tartozik, amely területek fejlesztésének eredményei jelentős szerepet játszanak abban, hogy az egyetem bekerüljön a világ legjobb 100 felsőoktatási intézménye közé. Ez ambiciózus célkitűzés, de a rektorhelyettes véleménye szerint egy évtizeden belül elérhető. Ennek érdekében feltétlen szükséges az együttműködés a klinikák, elméleti intézetek, illetve az ún. spin-off vállalkozások között közös, flexibilis kutatócsoportokban – ismertette a tudományos rektorhelyettes. A merev, intézetekhez kötött kutatócsoport-rendszert is célszerű fellazítani, és inkább intézetek és karok közötti kutatói hálózatok kialakításával lehet fokozni a kutatási teljesítményt. Így nagyobb eséllyel lehet mind hazai, mind európai uniós pályázatokon indulni, hasonlóan a 2016-ban kezdődött, sikeres NVKP-pályázatokhoz – tette hozzá.

Jelenleg szintén kevéssé kihasznált kutatásfejlesztési potenciálként említette a klinikai kutatások területét. A klinikák határozottabb bevonása szükséges a kutatásba, ezzel növelhető a transzlációs kutatási projektek száma.

Az innovációs szemlélet elterjesztésével növelhető az egyetemhez kötődő innovatív vállalkozások (ún. spin-off cégek) száma, melyek további kutatásfejlesztési potenciált hordoznak. Az egyetemekhez kötődő spin-off cégek számát tekintve egész Európa le van maradva az Egyesült Államokhoz vagy épp Ázsiához képest, a volt szocialista országokban pedig a kutatásban a vállalkozói gondolkodásmód szinte alig ismert – mutatott rá. Ha sikerül elérni, hogy a Semmelweis Egyetem vonzáskörzetébe több tucat vagy akár százas nagyságrendű meglévő és újonnan alapított vállalkozás kerüljön, azzal nemcsak a kutatási potenciált lehet „felpörgetni”, de olyan technológiákhoz juthatnak hozzá az egyetemi kutatók közvetve vagy közvetlenül, amihez pusztán az alapkutatások erősítésével nem lehetne – vélte.

Névjegy:
Dr. Ferdinandy Péter Budapesten született 1966-ban. Orvosi diplomáját (Summa cum laude) 1991-ben vette kézhez a Szent-György Albert Orvostudományi Egyetemen, Szegeden. 2001-ben habilitált, 2004-től az MTA doktora.
2004-ben minőségmenedzsment, illetve gazdaság és pénzügy szakirányú MBA oklevelet szerzett. 2011 óta a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója.

Dr. Ferdinandy Péter ösztönözni szeretné a kutatókat, hogy saját vállalkozásokat alapítsanak egyetemi kötődéssel, amihez átlátható és erősen motiváló szellemi menedzsment létrehozását tervezi. Ennek alapjaként hamarosan megújul az egyetemi szellemi tulajdon kezelési szabályzat. Mint elmondta, a gyógyszer- és orvostechnikai eszközök fejlesztésébe úgy lehet befektetőket bevonni, ha az egyetemen vagy annak közreműködésével létrejött szabadalmak számát drasztikusan sikerül növelni. Egy szabadalom bizonyos pontig való elvitelének a költsége nagyjából megegyezik egy Open Access publikáció kiadásaival – mutatott rá. Saját szakterületéből kiindulva példaként elmondta, a gyógyszeripar szellemi tulajdonának életciklusa évtizedekben mérhető, ezért egyetemi vezetőkön átívelő szellemi tulajdon menedzsmentet és innovációs stratégiát kell teremteni.

A tudományos rektorhelyettes beszámolt arról is, hogy publikációs stratégiát fognak ajánlani a kutatóknak különböző szakterületeken, amiben nagy szerepet szán a Központi Könyvtárnak. Emellett különböző publikációs támogatásokat és egyéb segítséget, például nyelvi lektort is szeretnének biztosítani a kutatók számára, valamint tervezik a nyílt hozzáférésű (Open Access) folyóiratok bővítését is.

Szintén a főbb feladatok között említette a „core facilty” rendszer kialakítását, először virtuális formában. Mint mondta, a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben már létrehoztak egy honlapot évekkel ezelőtt, ahol elérhetőek a rendelkezésre álló műszerek, a kapcsolódó kontaktszemélyek, első lépésben ezt a felületet szeretnék kiterjeszteni.

A tudományos rektorhelyettes szerint az utánpótlás-nevelés kulcsfontosságú: az oktatói utánpótlás csak a tudományos utánpótlással együtt valósítható meg, hiszen egy egyetemen az oktatás és kutatás alapvető elvárás. Az utánpótlás-nevelés a tudományos diákköri munkával és a demonstrátori rendszerrel kezdődik, akkor kell a hallgatókat úgy motiválni, hogy azt érezzék, az egyetemünkhöz tartoznak. Erre épülhet a posztgraduális és PhD-képzés, amely továbbfejlesztésére tervezzük például az alumni adatbázis bővítésén alapuló kapcsolattartás erősítését a volt hazai és nemzetközi hallgatóinkkal, mint elsődleges célcsoporttal a posztgraduális képzéseink számára. A célok között szerepel még a doktori iskolák erősebb nemzetköziesítése – sorolta Dr. Ferdinandy Péter. A külföldi hallgatók szélesebb körű megszólításával nemcsak népszerűsíteni lehet az egyetemet, de a tudományos teljesítmény nemzetközi kapcsolatrendszere is erősíthető. Mindehhez elengedhetetlen az egyetemünk nemzetközi marketing aktivitásának erőteljes növelése – tette hozzá.

További célként említette a pályázati adminisztráció megkönnyítését és a befolyt források hatékonyabb felhasználását. Úgy vélte, fontos, hogy a kutatók azt érezzék, az adminisztrációs háttér segíti, nem pedig gátolja munkájukat. Az innováció elősegítéséhez új oktatási program indítását is tervezzük – számolt be a rektorhelyettes. Az egészségipari innovációs kurzuson szeretnénk megtanítani már az alsóbb éves graduális hallgatónak, hogyan lehet a tudományos eredményeket a gazdaságban is megjeleníteni, és ez által munkahelyeket teremteni. Az alapkutatás természetesen nélkülözhetetlen, hiszen ez az innováció alapja, de az alapkutatási forrásokat oly módon célszerű felhasználni, hogy a kutatás eredményeként védett szellemi tulajdon jöhessen létre, ami lehetőleg hazai kézben lévő vállalkozások segítségével a nemzetközi piacon hasznosul.

Dr. Ferdinandy Péter az iszkémiás szívbetegség kialakulásának mechanizmusával és kardioprotektív terápiák fejlesztésével foglalkozik, önálló kutatócsoportot és innovatív hasznosító vállalkozást vezet, több egymástól független tudományos projektben is részt vesz. A 2017-ben Huzella Tivadar-díjjal kitüntetett egyetemi tanár az adott tudományterületre legnagyobb hatást gyakorolt publikációkat alapul vevő ún. „highly cited” listára 2014-ben és 2017-ben is felkerült. Kutatási területén elsők között alkalmazta az ún. omikai technológiákat, melyek használatával elfogulatlanul lehet új molekuláris célpontokat azonosítani a gyógyszerfejlesztéshez.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.