Dr. Wéber György 2010 óta a Semmelweis Egyetem Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Intézet igazgatója, melynek éléről 2018 őszén – korhatár miatt – köszön le. Az arany pecsétgyűrűvel kitüntetett egyetemi tanár indította el az Általános Orvostudományi Kar gyakorlati képzésének bázisaként működő intézetet. A jövőben, bár már nem intézet vezetőként, de továbbra is aktívan szeretne részt venni az oktatásban, és gyakorló sebészként sem tervezi még a visszavonulást.

A gyakorlati képzés általánosságban gyenge pontja a magyar felsőoktatásnak, egy 2009-es szenátusi határozat hatására hiánypótló volt az intézet 2011-es indulása, mivel előtte több mint 40 évig nem állt rendelkezésre kifejezetten gyakorlati képzéssel foglalkozó intézet a budapesti orvostanhallgatók számára – mondta az egyetemi tanár. Az intézet Nagyvárad téri Elméleti Tömbben kialakított korszerű oktatóhelyiségei ma már közkedvelt bázist jelentenek a hallgatók számára – tette hozzá. Az egyetem jelenlegi vezetése nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre, így támogatásukkal az intézet herceghalmi telephelyének további bővítését tervezzük – mondta Dr. Wéber György. Az itt létrehozott korszerű oktató műtőkben történik a fiatal szakorvosok (pl. sebészek, nőgyógyászok, urológusok, traumatológusok) szakképesítés előtti kötelező képzése. Az egy hónapos gyakorlati idő során a bemosakodástól kezdve a csomózáson, öltésen, sebellátáson át a többi közt laparoszkópos eszközök kezelését tanulják meg, valamint különböző sebészeti eljárások gyakorlására van lehetőségük – ismertette hozzátéve, hogy az oktatási feladatoknak szintén része a harmadéves medikusok bevezetése a sebészeti gyakorlat alapjaiba. Fontos feladata az intézetnek még, hogy komplex kutatási programokhoz tudjanak modellt biztosítani innovatív nagyállatkísérletek révén, valamint az intézethez tartozik az egyetem Állatjóléti Bizottságának vezetése is.

Mindehhez speciális eszközparkra van szükség, amelynek fenntartása és fejlesztése költséges, különösen a laparoszkópos és a mikrosebészeti technika tekintetében. Két évvel ezelőtt 170 millió forintos támogatást nyertünk egy struktúrafejlesztési pályázaton, amiből új eszközöket szereztünk be – számolt be Dr. Wéber György. Kitért rá, hogy emellett folyamatosan építik és ápolják a nemzetközi kapcsolataikat, amelyek további lehetőséget biztosítanak az egyetem számára. Japán, amerikai, német kollégákkal is élénk kapcsolatban állunk, így a legújabb technológiákhoz is hozzá tudunk jutni, jelenleg pedig párhuzamosan öt európai pályázatban veszünk részt, ami garanciát jelent a folyamatos újításokra – ismertette az egyetemi tanár.

Az intézet elmúlt éveire visszatekintve a munkatársaira a legbüszkébb, mivel annak idején a semmiből kellett kialakítaniuk mindent, amiben az egyetem akkori vezetése sok segítséget, támogatást nyújtott. A kezdeti időszakban volt, hogy iroda híján ketten ültek a titkárnőjével a NET (ma már lezárt) díszpáholyában, és onnan szervezték meg az intézet 11. emeleti irodáinak kialakítását – emlékezett vissza. Folyamatosan gyarapodtunk, a mostani 10 fős remek, lelkes, tehetséges kollektíva egy emberként tevékenykedik. “Küzdelmeinkre büszke vagyok, közös siker, hogy létrejött az intézet, és ma már egyfajta alkotásként tekintek rá” – vélte. Örül és bizakodó, hogy Dr. Ferencz Andrea veszi át a tanszékvezetői feladatait, mivel szerinte 10 éves közös munkájuk során számos alkalommal bizonyította már, hogy az intézet jó kezekbe kerül.

Dr. Wéber György az oktatási tevékenység mellett gyakorló sebészként is dolgozott az elmúlt években. A Szent István Kórházban és a Péterfy Sándor utcai Kórházban tanácsadó, nehezebb eseteknél asszisztál, ami elmondása szerint azért is kedves munka számára, mert 32 év a pécsi Sebészeti Klinikán végzett sebészi és érsebészeti tevékenysége így nem tört meg. Mint mondta: jó, hogy a mai napig lehetősége van gyógyítani, és „éles helyzetben”, kórházi környezetben is oktatni. Dr. Domján Zsolt osztályvezető főorvossal, a Szent János Kórház urológia osztályán nemrég végeztek – Magyarországon először – laparoszkópos véna cava thrombectómiát. “Büszke vagyok a mai tehetséges és lelkes fiatal utánpótlásra, boldogan osztom meg velük tapasztalataimat” – vallotta.

Az érsebészet “elegáns” szakterület, ami különösen precíz munkát igényel, a szövődmények (vérzés, elzáródás) rögtön láthatóak. Mint elmondta, 40 évvel ezelőtt, amikor pályáját elkezdte, még egészen más volt az érsebészet. Szerinte a katéteres kezelés nagy jövő előtt áll, hiszen a szív- és érsebészetben a klasszikus beavatkozások közel felét már kiváltotta ez az eljárás, a mai eljárások közül leginkább a laparoszkópiát és annak továbbfejlesztett változatát, a robotsebészetet tartja lenyűgözőnek. Ezek a hatalmas előrelépések jelentős költségbeli terhet jelentenek az egészségügyi ellátás számára, de felbecsülhetetlen értéket jelent, hogy a betegek hetek, hónapok helyett akár napok alatt felépülnek, és csökken a műtéttel járó kockázat, ami összességében tekintve jelentős megtakarítást jelent – mondta. Számos műtéti eljárás hazai és nemzetközi meghonosítójaként úgy látja, hogy a gyógyító szándék, valamint a lehetőség, a tudás és a készség hozza az újításokat a műtéti eljárásokban.

Dr. Wéber György a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1978-ban végzett summa cum laude, majd 32 éven át a pécsi egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott. Az évekig a bostoni Harvardi Egyetem meghívott oktatója volt. Innovatív munkájának eredménye, hogy a világon elsőként végzett a minimál invazív, kis feltárás melletti érműtétek körébe tartozó minilaparotomiás aortoiliacalis rekonstrukciót. Magyarországon elsőként végzett kézzel asszisztált laparoszkópos aorto-bifemoralis bypass implantációt. A sérvsebészetben két országos, prospektív, randomizált vizsgálatot szerveztek munkatársaival, ami paradigmaváltást hozott a hazai sérvsebészetben, és mára a háló beültetésével végzett beavatkozás lett az elterjedt modern műtéti megoldás – hangzott el az egyetem címerével díszített arany pecsétgyűrű átadásakor az idei Semmelweis Napon.

Az egyetemi tanár megtisztelőnek tartja az elismerést, úgy fogalmaz: ismét egy mérföldkőhöz érkezett, mely egy korszak lezárását jelenti. Azonban elmondása szerint tele van tett erővel, el sem hiszi, hogy ősszel betölti a 65 éves kort, ugyanakkor leszögezte, hogy továbbra is célja az intézet munkáját segíteni, abban aktívan részt venni, gyógyítani, tanítani, kutatni, és még nem gondol a nyugdíjas évekre, mint ígérte, számíthatnak rá az egyetemen.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.