Minden harmadik embert érinti a száraz szem betegség, idősebb korban pedig ennél is gyakoribb, főként a nők körében – mondta Dr. Németh János. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának tudományos igazgatóhelyettese hozzátette, hogy a szemfelszínt, a kötőhártyát és a szaruhártyát könnyréteg védi a kiszáradástól, és ez a funkció sérül ezen kórkép során.

Nagyon sok minden okozhatja, például az, hogy nem megfelelő a könny összetétele vagy mennyisége, vagy lehet gyógyszerek mellékhatása, illetve környezeti tényezők hatása is. Az egyetemi tanár a tünetek között említette a szúrós érzést, a szemfáradtságot és a  vörösödést. Mint ismertette, a tüneteket szemcseppel, illetve a környezeti tényezők megváltoztatásával lehet kezelni. Éjszakai munka vagy szórakozás esetén is szemszárazság miatt vörösödik ki a szemünk.

Számtalan tényező állhat a szemszárazság hátterében. Előfordulhat, hogy kevés vagy nem megfelelő összetételű könny termelődik, de az is gyakori, hogy a könny gyorsabban párolog, mint ahogy pótlódik. Ha sok időt töltünk számítógép vagy televízió előtt, és emiatt ritkábban pislogunk, vagy tartósan használunk bizonyos szemcseppet, szintén számolni kell szemszárazsággal – mondta Dr. Németh János, hozzátéve, hogy gyógyszerek, például antidepresszánsok, antiallergikumok mellékhatásaként, vagy olyan környezeti tényezők, mint a huzat vagy az alacsony páratartalom is jelentkezhet ez a probléma. Az egyetemi tanár kiemelte, fiatal korban főként a hosszú ideig monitor előtt végzett munka vagy játék, esetleg szemhéjszéli gyulladás okozhat szemszárazságot. Utóbbi hátterében az áll, hogy a szemhéj szélén lévő mirigyek termelik azt az olajat, amely megakadályozza, hogy túl gyorsan elpárologjon a könny. Az idősebb nőknél, főként a menopauza után megváltozik a hormontermelés, ezért kevesebb a könnyük. Az okok közt szerepelhet még a kontaktlencse viselése, illetve általános autoimmun betegség is.

Dr. Németh János elmondta, hogy érdemes tükrözésgátló felülettel bevonni a képernyőket. Az egyetemi tanár szerint eszköztől függetlenül jobbak a matt felületek, és tanácsos úgy elhelyezni a monitort, hogy ne tükrözzön. Azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint ne nézzük mereven a képernyőt, szakítsuk meg a munkát húsz percenként, és legalább húsz másodpercre nézzünk minimum húsz méter távolságra. Ezzel gyermekkorban késleltethetjük a rövidlátás kialakulását, mert a kis pihenő alatt nemcsak sűrűbben pislogunk, hanem a szemlencsét mozgató izmokból kioldódik a görcs, és távolabbra állítja be a szem fókuszát.

A száraz szem betegség tünete lehet a szúró érzés vagy a szemfáradtság, és a mindkét szemen jelentkező vörösödés. Súlyosabb esetben már a fény is zavarja a szemet. A betegség többnyire nem jár visszafordíthatatlan károsodással, legfeljebb az esetek öt százalékában alakulnak ki olyan súlyos károsodások, amelyek a szaruhártyát veszélyeztetik és a látás károsodhat – emelte ki az egyetemi tanár. Dr. Németh János hozzátette, ha változtat a beteg a környezetén, akkor teljesen helyrejöhet a szem. Mégis érdemes szakorvoshoz fordulni, mert ott kiderülhet, hogy mi okozza a szemszárazságot, és célzottan lehet szemcseppet ajánlani.

A műkönnyek hatóanyagai különbözőek, döntő többségük a könny folyadékbázisát pótolják, de sok olyan is van, amely azt segíti elő, hogy hosszabb ideig a szem felszínén maradjon a könny. Dr. Németh János felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosan kell használni azokat a szemcseppeket, amelyek az erek összehúzásával szüntetik meg a szem vörösségét. Ezekhez ugyanis hozzá lehet szokni, és ha rendszeres használat után már nem alkalmazzák, akkor kivörösödik a szem. Mivel a szervezet csak nappal termel könnyet, ezért éjszakai munka vagy szórakozás esetén szemszárazság jelentkezik, és kivörösödik a szemünk. Ám ha valaki rendszeresen ébren tölti az éjszakát, akkor a szervezete a könnytermelés megindulásával alkalmazkodik ehhez.

Treszkai Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.