Dr. Fekete Andrea immár 20 éve dolgozik az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, hét éve vezeti az SE-MTA Lendület Diabétesz Kutatócsoportot, ahol a többi között a cukorbetegséget, illetve annak szövődményeit – vesekárosodás, depresszió – vizsgálják. Kutatómunkája mellett klinikai orvosként korábban a betegellátásban is részt vett. Több nyelven oktat gyermekgyógyászat gyakorlatot, emellett részt vállal a posztgraduális képzésben, az egyetem Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programjában mentorként dolgozik. A számos tudományos díjjal és ösztöndíjjal kitüntetett kutatónő három gyermek édesanyja.

Dr. Fekete Andrea orvos családból származik, nem meglepő tehát, hogy maga is ezt a pályát választotta, habár a gimnáziumi évei alatt a tanári hivatás iránt is érdeklődött, végül a Semmelweis Egyetemre felvételizett, ahol az alapkutatás, illetve a laboratóriumi munka felé orientálódott – idézte fel. Eleinte a pszichiátria, majd a belgyógyászat vonzotta, elsősorban a vese érdekelte. A Kórélettani Intézetben kezdett el TDK-zni és vesekutatással foglalkozni.

Dr. Fekete Andrea három gyermek édesanyjaként sokat tud a munka és a családi élet összeegyeztetésének nehézségéről. A kutatói munka előnye a rugalmas időbeosztás – mondja, de még így is komoly szervezést igényel, hogy a gyerekekért időben odaérjen az óvodába, iskolába. A kutatónő úgy véli, a szociális hálón lehetne még fejleszteni: nagy segítség lenne egy bölcsőde az egyetem dolgozóinak, ahová néhány órára be lehetne adni a gyereket. Hozzátette, nagyon jó dolog, hogy működik az egyetemi óvoda, de ha egy órával tovább tartana nyitva, akkor a logisztikát is könnyebb lenne megoldani. Harmadik gyermeke születésénél elhatározta, hogy hosszabb időt tölt majd otthon, kiélvezve a babázást, ám mégis ekkor tért vissza leghamarabb a munkába – emlékszik vissza. Amíg a pici aludt, napi kapcsolatban volt a laborral skype-on, Áron fél éves korától pedig már pár órát bent is töltött – idézte fel. Korábban gyermekgyógyászként is praktizált, de erre ma, a kutatásvezetés és három gyerek mellett nincs ideje. Férje is hasonló területen dolgozik – nefrológus, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika docense – így szakmailag is kiegészítik egymást. A kutatónő kiemelte, nagyon fontos számára az „énidő”, amit szerinte akarni és aktívan művelni is kell – fogalmazott. A síelés nagy szerelem, emellett szabadidejében teniszezik is. Férjével odafigyelnek arra, hogy hetente legalább egyszer kettesben elmenjenek kikapcsolódni, ilyenkor bébiszitter segíti őket, illetve a kutatócsoportja is igyekszik neki besegíteni – mesélte. Születésnapjára például munkatársaitól ehhez hasonló üzeneteket kapott: „gyerekekre vigyázunk egy este, menjetek el valahova; megcsinálunk egy nagybevásárlást; elvisszük a gyerekeket egy tetszőleges időpontban általuk választott sporttevékenységre”.

Dr. Fekete Andrea úgy véli, a nők empatikusabbak és sokkal inkább észben tartják, hogy a tudományon kívül is van élet. Női vezetőként tudja, milyen nehézségekkel kell a nőknek szembenézniük, és erre próbálja felkészíteni hallgatóit. A kutatónő idősebb barátnőjét idézve azt mondja „a gyerek sosem jön jókor”, de mindenkinek azt tanácsolja: nyugodtan vállalják be, az élet majd meghozza a maga megoldásait. Az viszont nagyon fontos, hogy vállaljuk meghozott döntéseinket: „merjem azt mondani, hogy én egy gyerekkel is boldog vagyok, vagy csak 6 órát dolgozom, mert a család az első; és ne engedjek a társadalmi nyomásnak” – hangsúlyozta. Dr. Fekete Andrea szerint a sikeres kutatói munkához elengedhetetlen egy jó csapat. Mint mondta, a saját munkatársaira a legbüszkébb, nagyon jó érzéssel tölti el, hogy egy olyan munkacsoport áll mellette, akik már egyedül is tovább tudják vinni a projekteket, sőt jobbnál jobb ötletekkel állnak elő. Magát transzlációs kutatónak tartja, azokat a témákat szereti leginkább, ahol látja, hogy az alapkutatási kérdés hamarosan klinikumi válaszhoz vezethet.

Egy év amerikai és két év németországi tartózkodás után 2011-ben az egyik első nőként nyerte el itthon a Lendület program öt évre szóló támogatását. Megalakította 10 fős Lendület Diabétesz Kutatócsoportját, amely a diabétesz kialakulását, valamint a betegség korai felismerésének és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja. Egyik fő kutatási területük a cukorbetegség okozta vesekárosodás, de az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a depresszió és a diabétesz kapcsolatának vizsgálata is. Akut és krónikus vesebetegségekkel is foglalkozik, kollégáival egy új transzplantációs tároló folyadékot fejlesztenek, amivel kitolható a beültethetőség ideje, illetve egy jobb állapotú szerv transzplantálható az újfajta folyadéknak köszönhetően – ismertette az eredményeket Dr. Fekete Andrea.

Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.