Indul az allergiaszezon

Míg az elmúlt hetekben főként a mogyoró, a nyír, a kőris, az éger és a tölgy, addig áprilistól júniusig elsősorban a pázsitfüvek és a különböző gabonafélék okozhatnak allergiás tüneteket az arra érzékenyeknek – mondja Dr. Krasznai Magda. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinikájának adjunktusa szerint Magyarországon mintegy 1,5-2 millió ember érzékeny a virágporra, 40-60 százalékuk a parlagfűre is allergiás. A szakember hangsúlyozta: a különböző virágporok keresztreakciója miatt az allergiás időszak sok embernél februártól egészen október végéig eltarthat; a globális felmelegedés miatt a pollenek mennyisége fokozódik és a pollenszórási  időszak is kitolódik.

Allergiáról akkor beszélünk, ha a környezetünkben lévő ártalmatlan anyagokat, például a polleneket immunrendszerünk „veszélyes idegenként” azonosítja, és túlérzékenységgel, tulajdonképpen indokolatlan válasszal reagál – mondja Dr. Krasznai Magda, aki szerint a veleszületett allergiás vagy atópiás hajlamot öröklött tényezők alapozzák meg. A másik fontos faktor az allergiát kiváltó anyag, azaz az allergén jelenléte és mennyisége. Ezen kívül meghatározó még a korai anyai magzati élet, a táplálkozás, a környezet- és levegőszennyezés, az aktív és passzív dohányzás, az antibiotikumok vagy gyógyszerek rendszeres szedése, a stressz, a mozgáshiány vagy az elhízás.

Amennyiben korábban nem volt allergiás tünetünk, ám most két hétnél tovább van jelen az orrfolyás, könnyezés, tüsszentés, akkor előfordulhat, hogy allergiás náthával van dolgunk, különösen, ha másnál is előfordul a családban. Először érdemes a háziorvoshoz fordulni, aki megkezdi a szezonális nátha tüneteinek a kezelését. Emellett fül-orr-gégészeti, allergológiai szakambulanciára is elmehetünk. A betegséget részletes anamnézis, kórelőzmény-felvétel, a bőrön végzett Prick-teszt elvégzése alapján diagnosztizálják. Utóbbit érdemes tünetmentes időszakban elvégezni, lehetőleg a pollenszezon előtt vagy után; lázasan, várandósan, kiterjedt bőrgyógyászati elváltozás esetén sem ajánlott ez az eljárás, ilyenkor inkább vérvétel útján határozzák meg a reakciókat kiváltó allergéneket.

Azoknak, akik érzékenyek a virágporra, reggel hat óra és dél között nem érdemes a szabadban tartózkodniuk, és lehetőség szerint ne szellőztessenek, vagy ne vezessenek lehúzott ablaknál, mert a virágpor sűrűsége ilyenkor általában nagyobb, mint egyébként – mondja Dr. Krasznai Magda, aki szerint a tünetek mérséklése miatt célszerű légkondicionálót, pollenszűrőt használni a lakásban, autóban, a ventillátorok helyett. A ruhákat ne szárítsuk a szabadban, a levetett ruhákat ne tároljuk a hálószobában, ne csak kezet és arcot, de hajat is mossunk sűrűbben – javasolja az allergológus. Ha az orrnyílás környékét bekrémezzük, akkor megköthetjük a virágporokat – teszi hozzá. Szemtünetek esetén a napszemüveg és a műkönny is segít. Ne fogyasszunk méz-, propolisz-, virágportartalmú készítményeket, gyógynövényt tartalmazó teákat és ne használjunk ilyen kozmetikumokat – hívja fel a figyelmet a szakorvos.

A tünetek enyhítésében komoly szerepet kap a gyógyszeres kezelés, amelyet időben el kell kezdeni. A bázisterápia alapját az antihisztamin és a lokalis szteroid képezi. Használhatóak eseti jelleggel, a szezonban rendszeresen vagy éppen megelőző céllal. Legnépszerűbbek az antihisztaminok, amelyek a hízósejtekből az allergén hatására felszabaduló hisztamin, mint legfontosabb azonnali hatású molekula hatását akadályozzák meg azáltal, hogy a célsejtekhez történő kötődésüket gátolják meg. Tabletta, orr spray és szemcsepp formájában is kaphatóak. A szteroidokat tartalmazó orrspray helyileg gátolja a gyulladást, legintenzívebben az orrdugulást képesek mérsékelni, de az összes tünetre jó hatású. Az új, leukotrién-antagonista gyógyszerek a hízósejtekből nem azonnal felszabaduló zsírszármazékok hatását semlegesítik, amelyek a gyulladás elmélyülésért tehetők felelőssé. Megelőző céllal alkalmazhatóak az úgynevezett kromolinok, amelyek a hízósejtek tárolt tartalmát felszabadító képességét gátolhatják.

A specifikus immunterápia alkalmazásával egy adott allergénre az allergiás tünetek kialakulását előzhetjük meg a pollen által kiváltott immunválasz módosítása révén.  Jelenleg ez az egyetlen kezelési mód, amely az allergiát kiváltó okra hat. Amennyiben ismert és korábban már kivizsgált allergiánk van, nagyon fontos, hogy a gyógyszereinket- antihisztamint és a lokalis steroidot is a tünetek, panaszok kialakulása előtt kezdjük el, mert a hatás kialakulásához idő kell – mondja Dr. Krasznai Magda.

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek és fűszernövények allergénszerkezete hasonló lehet a virágporokéhoz, így fogyasztásuk orrfolyást, orrdugulást okozhat; ezt nevezzük az élelmiszerekkel való keresztreakciónak. A parlagfűre jellemző hatást vált ki a görögdinnye, a sárgadinnye, a banán, a paradicsom, az uborka, a cukkini, a tök és a napraforgómag; míg a zellernek, a sárgarépának, a petrezselyemnek, az almának, a kivinek, a mangónak és a méznek a feketeürömre jellemző tünete van.  A cseresznye, a meggy, a szilva, az alma a körte, a barack és a burgonya a nyírfára jellemző hatást okozhat, míg a gabonafélék, a dinnye, a narancs, a szója vagy a borsó a pázsitfüvekre jellemző hatást válthatja ki.

Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Kiemelt kép: canadianpharmacymeds.com

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.