Az egészségügyi csapatot is családtagként kezelték – így látták a vizes vb balatoni futamait az orvosi team tagjai

Komoly szakmai kihívásnak és egyedülálló élménynek nevezték a vizes világbajnokság egészségügyi csapatában való részvételt azok az orvosok, rezidensek és szakdolgozók, akik a balatonfüredi nyíltvizes számoknál tevékenykedtek. A 17. FINA-világbajnokságon hat sportágban öt helyszínen zajlanak a versenyek, emellett az edzéseken is garantálja a sportolók egészségügyi ellátását a mintegy 500 fős, orvosokból és egészségügyi végzettségűekből álló stáb. A FINA egészségügyi csapata jelenleg a budapesti helyszíneket biztosítja, a balatonfüredi versenyhelyszín legközelebb a Masters vb idején, augusztusban ad majd otthont a nyíltvízi számoknak.

Dr. Zima Endre, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszék – Kardiológiai Központ egyetemi docense Balatonfüreden mint helyi egészségügyi biztonsági főnök volt jelen. Feladatai közt említette a team összetartását annak érdekében, hogy mind a sportolókat, mind a hozzátartozókat (az ún. FINA familyt) magas színvonalon tudják ellátni, bármilyen egészségügyi probléma esetén: a horzsolástól az újraélesztésig. Ő gondoskodott róla, hogy a „konténervárosban” megfelelő orvosi és megfigyelő helyiség álljon rendelkezésre, amely a gyógyszeres kezelések mellett például elsődleges traumatológiai beavatkozások (sebkezelés, végtag fixálás) elvégzésére alkalmas. Elmondása szerint naponta átlagosan 4-5 beavatkozást kellett elvégezni Balatonfüreden. Dr. Zima Endre tartotta a kapcsolatot a nyíltvízi versenyek és edzések során a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházzal, a vízimentőkkel és az Országos Mentőszolgálattal. Mint elmondta, eddig nem volt tapasztalata sportverseny egészségügyi biztosításában, így érdekes volt számára, hogy a szaktudás mellett az orvosi teamnek többek között a tiltott teljesítményfokozók listáját is ismerniük kellett. A balatonfüredi csapatról szólva elmondta, többen közülük maguk is versenyszerűen űztek vagy űznek vizes sportokat. Hozzátette, hogy mivel a nyíltvízi úszáshoz kötődő emberek zárt közösséget alkotnak, az egészségügyi csapatot is családtagként kezelték, így jó hangulatban tudtak dolgozni.

Nagy Anikó a Kardiológiai Központ sportkardiológiai munkacsoportjának tagjaként asszisztensi feladatokat lát el mindennapi munkája során, a vb-n többek között a napi beosztások szervezésében segített Dr. Zima Endrének. Élete legnagyobb élményének nevezte a világbajnokság egészségügyi csapatában való részvételt, és mint elmondta, azért is volt különösen izgalmas számára egy-egy versenyszám, mert több sportolót személyesen is ismer a sportkardiológiai munkája miatt. Az üres konténerből orvosi állomást kialakítani nagy kihívás volt, magunknak kellett kitalálni, hogy mit hová tegyünk, amihez fontos volt, hogy mindenki pontosan ismerje a feladatát – mondta. Szerinte a sportolók ellátása azért egészen más, mint a betegeké, mert ők nagyon is egészségesek, az ő esetükben az a cél, hogy elérjék azt a maximális teljesítményt, amit csak a szervezetük elbír.

 

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ I. Sz. Belgyógyászatának rezidense, Dr. Horváth Kitti elmondása szerint egyrészt azért jelentkezett tavaly elsők között az orvosi csapatba, mert korábban ő maga is versenyszerűen úszott, másrészt mivel a magyarok hagyományosan jól szerepelnek a vizes sportokban, ezért különösen kedveli ezeket a számokat. Nagyon motiváltnak és lelkesnek nevezte a csapat tagjait. Mint mondta, a vb-t megelőző képzésen alaposan fel tudtak készülni minden helyzetre. Az egyik legérdekesebb élmény számára az volt, hogy betekinthetett a kulisszák mögé, a sportolók mindennapjaiba; szintén Balatonfüreden szembesült először testközelből azzal, hogy a nyíltvízi úszás mennyire másfajta igénybevételt jelent, a sportolók számára, így más ellátást is igényel, mint a medencében zajló számok. Kiemelte még a stáb egységét, ami szerinte azért is jelentős, mert a legtöbben nem ismerték egymást, ám még a napi tagcserék mellett is olyan erős csapattá formálódtak, és olyan olajozottan tudtak együttműködni mintha évek óta kollégák lennének.

Szintén a csapat egységét emelte ki Dr. Fodor Ágnes, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház rezidense, és leszögezte, hogy nemcsak a versenyek során, hanem az edzéseken is számos feladatot kellett ellátni, amelyek szintén újfajta kihívást jelentettek. Mint mondta, egy ilyen környezet teljesen más a hagyományos kórházi körülményekhez képest: hiába áll rendelkezésre itt is minden eszköz, sokkal többet kell improvizálni, és folyamatosan új emberekkel kell együttműködni. A szakmai háttér mellett az is fontos, hogy mindenki ismerje a vészforgatókönyveket is, hogy egy-egy kiélezett helyzetben pontosan mit kell tenni. Hozzátette, hogy nemcsak munkaként tekintett a versenyszámokra, hanem a versenyzőkért is úgy izgult, mint bármelyik szurkoló.

Dr. Lovász Barbara, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika rezidense korábban is dolgozott már rendezvények ügyeletén, de mint kiemelte, egy ilyen nagyszabású nemzetközi versenyen igazán megtisztelő volt számára dolgozni. Mivel a belgyógyászaton is részt vesz a sürgősségi ellátásban, így a feladatok egy része nem jelentett számára újdonságot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel a sportolók teljesítőképességük határait feszegetik, így az ő ellátásuk új tapasztalatokat, ismereteket hozott számára. A nemzetközi csapat ellátását is újdonságként említette, és mint mondta, jó érzés volt, hogy személyesen találkozhatott sztársportolókkal.

 

 

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.