Tumorterápiában használható szoftver lett az év egészségügyi startupja

Az év legjobb egészségügyi startupjának választották meg a bécsi Pioneers fesztiválon a Turbine csapatát, akik közül többen Dr. Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanárának kutatócsoportjából kerültek ki. A kifejlesztett szoftver a rák biológiai működését szimulálja, mesterséges intelligencia segítségével meghatározva a leghatékonyabb, személyre szabott kezelési módokat. Alapjait mintegy 10 éves kutatómunkával fektette le a biológusokból, mesterséges intelligencia-szakértőkből és bioinformatikusokból álló csapat. A technológia meggyorsítja és hatékonyabbá teszi a gyógyszerfejlesztés folyamatát, így a kijelölt terápiák hamarabb juthatnak el a betegekhez.

A Turbine mögött álló mesterséges intelligenciát egy hálózatkutatási projekt keretében Dr. Szalay Kristóf Zsolt dolgozta ki az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet PhD-hallgatójaként. (A projektért Innovációs Díjjal jutalmazott bioinformatikussal készült korábbi interjúnk ide kattintva olvasható.) Ezt a technológiát egészítették ki egy sejtmodellel az intézetben jelenleg is PhD-hallgató Dr. Veres Dániel, valamint Fekete Iván, az Általános Orvostudományi Kar hallgatójának részvételével, így jött létre a 2013-ban a Semmelweis Egyetem támogatásával szabadalmaztatásra benyújtott módszer – idézték fel a kutatók. A Turbine akár többmillió terápiás lehetőséget és molekuláris szintű változást képes végigpróbálni ezres nagyságrendű publikációból származó – valós kutatási eredményeken alapuló – sejtmodelljén. A komplex hálózat segítségével jól modellezhetőek a sejten belül zajló folyamatok. Vagyis a program segít előre jelezni, hogy melyik gyógyszer, vagy azok milyen kombinációja lenne alkalmas az adott típusú rák gyógyítására, hiszen képes szimulálni a sejtek terápiára adott válaszát. Ezzel rövid idő alatt leszűkíthető a hatékony és hatástalan gyógyszerhatóanyagok köre, ami lényegesen lerövidíti a gyógyszeripari folyamatokat – magyarázta Dr. Szalay Kristóf.

Amikor (2016-ban) a kutatócsoportból 2013-ban alapított cég növekedésnek indult, a startupok terén tapasztalt Nagy Szabolcs lett a vezető, aki elmondta, mivel egyértelműen látszott, hogy a korábban hónapokig tartó kísérleteket egy másodperc töredéke alatt elvégezni képes szoftvert leginkább a gyógyszeriparban lehet hasznosítani, már csak a fókuszpontot kellett meghatározni. Így kezdtek el kifejezetten a rákos megbetegedések szimulálásával és a személyre szabott terápiákkal foglalkozni – mondta el Nagy Szabolcs. Sikeresen pályáztak az egyik legnagyobb gyógyszercég mentorprogramjába, és jelenleg is három klinikai fázisban lévő gyógyszer fejlesztésén dolgoznak a cég számára, miközben más vállalatokkal, továbbá külföldi kutatóhelyekkel, például a Cambridge-i Egyetemmel is tárgyalnak az együttműködési lehetőségekről. A cégvezető hozzátette, hogy jelenleg 18-an dolgoznak a 4 fővel indult csapatban, és szeretnének további tagokat is bevonni, elsősorban a hazai egyetemeken végzett, vagy jelenleg is ott tanuló tehetségek közül.

A vállalatépítés mellett a csapat tagjai továbbra is aktívan kutatnak. Jelenleg Dr. Bödör Csabával, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársával dolgoznak egy közös projekten, amely a krónikus limfoid leukémia (CLL) megértésére irányul – mondta el Fekete Iván. Dr. Csermely Péter hálózatkutató-csoportjában pedig a fonálféreg idegrendszerének felépítését kutatják a Turbine segítségével, vagyis nem humán életformákon is használható a rendszer – tette hozzá a hallgató.

Dr. Veres Dániel hangsúlyozta, orvosként az a legfőbb céljuk, hogy a megfelelő gyógyszerek gyorsabb fejlesztését támogatva segítsenek a betegeken. A szoftver jelenleg felhő alapú. Mivel nem egy „varázsdobozról” van szó, amibe egyik oldalon bemennek az adatok, a másik oldalon pedig kiadja a terápiát, első körben fókusztáltan, kis számú, nagy partnerrel dolgoznak majd – mondta. Valós daganatbiológiát képezünk le a modellben, azt szimuláljuk és nézzük meg, miként reagál az egyes beavatkozásokra, vagyis a használathoz komoly szaktudásra van szükség – tette hozzá Dr. Veres Dániel. Mint azt a startup tagjai elmondták, hosszabb távon szeretnének közvetlen kapcsolatba kerülni a betegekkel, annyira automatizálva szoftvert, hogy használható legyen a mindennapi betegellátásban is.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Turbine

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.