Az első gyógyszerészhallgatók között került be 2009-ben a Kerpel programba a most már PhD-hallgató Dr. Marosi Attila, Dr. Zelkó Romána mentoráltjaként. Mint visszaemlékeznek, mindkettőjük számára új volt a helyzet, hiszen a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja is ekkor kezdte mentori tevékenységét a tehetséggondozó programban. Ugyanakkor mind emberi, mind szakmai szempontból gyorsan megtalálták a közös hangot és a kapcsolódásokat.

RS48852_KA-20160602-IMG_2318-scrA szakmai és emberi értékek felismerése és elismerése az egyik legfontosabb hozadéka a Kerpel Tehetséggondozó Programnak – mondja Dr. Zelkó Romána, hozzátéve, hogy a program az inspiráló közeg mellett egy olyan keretet ad, ahol az értékek állnak a fókuszban.

A kézzel fogható, materiális javak, vagyis ösztöndíjak és egyéb támogatási formák mellett közösséget teremt a program a tehetséges hallgatókból, ugyanakkor szerénységre is tanít azáltal, hogy látja az ember, mennyi kimagasló tehetség van, akik egyszerre több területen is sikeresek – osztja meg tapasztalatait Dr. Marosi Attila, aki hét évvel ezelőtt, harmadéves gyógyszerészhallgató korában csatlakozott a programhoz.

Mint Dr. Zelkó Romána visszaemlékezett: első mentoráltja nem volt ismeretlen számára, mivel már korábban sokat hallott róla. Kiváló tanulmányi eredményei mellett a Gyógyszerészi Kémiai Intézet tudományos diákköri hallgatójaként is sikereket ért el az egyetemi és az országos TDK-konferenciákon egyaránt. Hallgatói kutatómunkája során elsősorban hatóanyagok sav-bázis tulajdonságait és oldatfázisú szerkezetét vizsgálta NMR (nuclear magnetic resonance; mágneses magrezonancia) spektroszkópiával. Emellett a kar alkalmi kamarazenekarának fuvolásaként minden évben fellépett a jubileumi diplomaosztó ünnepségeken is. „Nagy öröm számomra, hogy első mentoráltam Attila volt, akinek emberi tartása, értékrendje példaértékű. Mindig él a tisztesség szabadságával, ami ritka érték, ez vezeti a kutatásban, tudományban, az emberek egymáshoz való viszonyában is” – fogalmaz Dr. Zelkó Romána.

Bár kezdetben a kutatómunkájuk terén nem volt kapcsolódás, már az első mentori találkozón akadt közös szakmai témájuk is, Attila ugyanis éppen a mentora által szerkesztett Acta Pharmaceutica Hungaricában szeretett volna megjelentetni egy összefoglaló közleményt. Az ezzel kapcsolatos formai és tartalmi elvárásokról így az ilyenkor szokásos személytelen email váltás helyett rögtön kellemes közegben, közvetlenebb formában tudtak egyeztetni. Ezt követően is számos területen tudtak jól együtt működni, amihez a mentor-mentorált viszony adta az alapot.

RS48843_KA-20160602-IMG_2377-scrPéldaként említették még a Gyógyszerésztudományi Kar 2013-as Kutatók éjszakájára összeállított, nagyszabású és nagy sikert aratott „Hatóanyagtól a patikáig” programját, melynek szervezését Dr. Zelkó Romána dékán megbízására Dr. Marosi Attila koordinálta. Mint mesélik, időközben érdekes módon a hivatalos mentor-mentorált viszonyon túl számos személyes kapcsolódási pontot találtak, így például kiderült, hogy egy egyházközösségbe járnak, valamint Attila édesapja a Budapesti Műszaki Egyetemen annak a kutatási területnek, a folyamatos üzemű gyógyszerformulációnak az egyik hazai úttörője volt, mellyel Dr. Zelkó Romána is foglalkozik, sőt amely jelenleg az egyik fő kutatási területe. Így az élet – egyébként teljesen véletlenül – végül úgy hozta, hogy most már a tudományos munkában is van kapcsolódási pont. Dr. Marosi Attila ugyanis a PhD-s évei alatt elkezdett a  Richter gyógyszergyár és a Műegyetem kutatóival együttműködésben a folyamatos gyógyszertechnológiákkal is foglalkozni. Így Dr. Zelkó Romána most már ezen a téren is értékes tanácsokkal tudta ellátni.

A korszerű gyógyszerformák fejlesztése napjainkban a kutatások fókuszában áll, hiszen az új hatóanyag-jelöltek nagy része nem rendelkezik megfelelő fizikai-kémiai tulajdonságokkal. Elsősorban a rossz oldhatóság miatt nem megfelelő a felszívódás és ebből adódóan biohasznosíthatóság – magyarázza Dr. Zelkó Romána. Minderre az új, a jelenlegieknél sokkal nagyobb termelékenységet biztosítani képes folyamatos gyógyszertechnológiai módszerek közül a mikro- és nanoszálas formulációk megoldást jelenthetnek, ilyen rendszerekkel kapcsolatos kutatásokat végeznek az általa vezetett Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetben. Emellett fertőzött sebek kezelésére alkalmas antibiotikum tartalmú mikroszálas formulációkat is előállítanak, melyek nemcsak a hatóanyag bevitelét, de a szövetregenerációt is segítik.

RS48839_KA-20160602-IMG_2428-scrDr. Marosi Attila úgy fogalmaz, ez ma a gyógyszertechnológia egyik legkurrensebb területe. Az ő munkája a famotidin hatóanyag, mint modellvegyület szájban oldódó, mikroszálas formulációjára fókuszál. Jelenleg már a Richter gyógyszercég Hatóanyag Morfológiai Osztályán dolgozik, amellyel először egy nyári gyakorlaton került kapcsolatba, de ettől függetlenül nem szűnt meg az együttműködés sem mentora intézetével, sem a BME-vel.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.