Az alapok megteremtése után a második rektori ciklus meghatározó eleme az építkezés és az alkotás lesz, az új felsőoktatási stratégiában meghatározott elvek mentén – hangsúlyozta Dr. Szél Ágoston, akit 2015. július 1-jével bízott meg újabb három évre az egyetem vezetésével a köztársasági elnök. A rektor új rektorhelyettesekkel és a klinikum területén új feladatmegosztással kezdte meg munkáját.

RS34817_KA-20150909-IMG_9126-scrDr. Szél Ágoston honlapunknak adott interjújában kiemelte, nagy hálával tartozik korábbi rektorhelyetteseinek, akiktől rengeteg segítséget kapott az előző ciklus feladataiban. Az új feladatokhoz ugyanakkor második ciklusában új helyetteseket kért fel, a szakterületenkénti feladatmegosztás mellett pedig még nagyobb hangsúlyt kap a csapatmunka. Dr. Bánhidy Ferenc az általános, Dr. Bagdy György a tudományos, Dr. Hermann Péter az oktatási és Dr. Merkely Béla a klinikai rektorhelyettesi feladatokat látja el, a szeptember végi szenátusi ülésig megbízotti jogviszonyban.

A jelentős változások közé sorolta a rektor, hogy az előző ciklussal ellentétben a Klinikai Központ vezetésének feladatát átadta – ahogy fogalmazott – egy ízig-vérig klinikusnak, Dr. Merkely Bélának. Az ezzel kapcsolatos SZMSZ-módosításról várhatóan szintén a következő Szenátuson születik döntés. Az új munkamegosztásnak köszönhetően egyebek mellett gyorsabbá válik a napi klinikai feladatok professzionális kezelése, az akut helyzetekre való reagálás – mondta a rektor.

RS34820_KA-20150909-IMG_9106-scrDr. Szél Ágoston kitért arra is: az előző ciklus kezdetéhez képest új helyzetet teremtett, hogy a kancellária bevezetésével köztudottan módosult a rektor feladatköre, hiszen számos adminisztratív, jogi, szervezési, gazdálkodási feladatot vett át a kancellár. Dr. Szél Ágoston kiemelte: feladatának tartja, hogy az egyetem két kiemelten fontos vezetője közötti kapcsolat maradéktalanul zökkenőmentes legyen, hogy a kancellár úgy tudjon eleget tenni a feladatainak, hogy közben az egyetem tradicionális hitvallása, feladatköre, szerepe és súlya ne változzon.

Az oktatás területén a következő évek feladata lesz a külföldi hallgatók számának emeléséhez elengedhetetlen feltételek megteremtése. Ez a bevételi források növelése és a felsőoktatási államtitkárság stratégiai elképzeléseinek megvalósítása érdekében is alapvető. A kormányzat növelné ugyanis a külföldi orvostanhallgatók számát, és az ehhez szükséges fejlesztésekhez forrásokat is adna. Mint azt a rektor elmondta: már most is hat-hétszeres a túljelentkezés az angol- és a német nyelvű programokra. Ahhoz ugyanakkor, hogy több hallgatót lehessen felvenni, szükség van a tantermi infrastruktúra fejlesztése mellett az oktatók és a klinikai gyakorlati helyek számának növelésére is – mutatott rá a rektor. Egy „NET II.”, vagy egy „EOK II.” létrehozása nyilván hosszabb távon valósulhat csak meg, a gyakorlati helyek bővítése ugyanakkor elképzelhető több fővárosi kórházzal való együttműködéssel, míg az oktatói kapacitás bővítéséhez számos eszköz (pl. bérkeret növelése, képzési feltételek javítása, demonstrátorok számának növelése, stb.) komplex bevetésére lesz szükség.

Fontosnak tartja a rektor a székhelyen kívüli képzések létrehozását az Asklepios Campus Hamburggal való modellértékű együttműködés mintájára. Több érdeklődés is van, melyekkel kapcsolatban folyamatban vannak a tárgyalások. Stratégiai jelentőségű a német nyelvű gyógyszerészképzés hallgatói létszámának emelése is – mondta. Az oktatást érintő további célok közül kiemelte a klasszikus mellett az új oktatási eszközrendszerek (szimulációs laborok, e-learning, elektronikus jegyzetek) erősítésének fontosságát, hangsúlyozva hogy a kétféle megközelítés csakis egymás mellett működhet, és nem egymást helyettesítve. A gyakorlati képzés súlyát minden lehetséges eszközzel növelni kell – tette hozzá.

RS34800_KA-20150909-IMG_9216-scrAz oktatást és a klinikumot is érintő, rektori pályázatban megfogalmazott célok közé tartozik a párhuzamosságok csökkentése és az egyetemen ma még hiányzó diszciplínák megteremtése. Mint elmondta, első lépésként már folyamatban van az egy épületben működő Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, valamint Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet egyesítése. A párhuzamosságok az oktatás szempontjából is problémát jelenthetnek, mivel ugyanazon tárgy esetében nem feltétlenül egységes például a számonkérési rendszer.

Míg az elméleti intézetek esetében a párhuzamosságok megszüntetése a járható út, addig a klinikumban a profiltisztítás, valamint a hiányzó diszciplínák megteremtése. Régi adósság az önálló onkológiai tanszék megvalósítása, valamint a jelenleg egyetemen kívüli székhellyel rendelkező traumatológia és infektológia létrehozása.

A kutatás területén az innovációs aktivitás motiválásán, a vállalkozói szemlélet erősítésén és az infrastruktúra fejlesztésén lesz a hangsúly. A rektor támogatja a nagy értékű műszerek ún. „core facility”-ként való működtetését, vagyis ezek egymással való megosztását, mely csak szervezés kérdése. „Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy minden épületben minden legyen, de annyira talán igen, hogy az egyetemen helyet kapjon a csúcstechnológiát képviselő eszközök széles köre” – fogalmazott a rektor.

Dr. Szél Ágoston szólt arról is, hogy a Korányi projekt keretében hamarosan végleges formáját elnyerő Központi Betegellátó Épület már a ciklus első felében teljes funkcionalitásában fog működni. Ezzel nemcsak egy modern, európai színvonalú betegellátó központ jön létre, hanem a Semmelweis Egyetem belép a teljes körű, 24 órás egészségügyi ellátást nyújtó kórházak közé – jelentette ki a rektor.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.