Kutatói Szalon: középpontban a klinikai gyógyszervizsgálatok

Mind a négy orvostudományi egyetem humán klinikai gyógyszervizsgálatokkal kapcsolatos gyakorlatát megismerhették az áprilisi Kutatói Szalon résztvevői. A rendezvényen egyebek mellett az is kiderült: milyen tényezők befolyásolják a gyógyszeripart és mi a jövő diagnosztikája.

RS15411_KA-20140414-IMG_8411-kutatoi-szalon-scrDr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy mind a négy egyetem szakemberei jelen vannak. Ez hagyományteremtő is lehetne, tette hozzá, hiszen sok olyan közös kérdés, probléma van, amelyről minél gyakrabban kellene eszmét cserélni. A rektor utalt a Hecrin (Hungarian European Clinical Research Infrastructures Network) konzorciumra is, amely a közelmúltban három orvosegyetem közös projektjeként indulhatott el: a megállapodás értelmében Magyarország testületileg vehet részt az európai uniós nonprofit kutatási pályázatokon. Dr. Szél Ágoston szerint a Kutatói Szalonnak azért jó az atmoszférája, mert itt a kutatók baráti, kevéssé kötött formában mutathatják be eredményeiket.

RS15407_KA-20140414-IMG_8428-kutatoi-szalon-scrDr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes, a rendezvény házigazdája elmondta: a klinikai vizsgálatokban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, ám az onkológia területén az élvonalba tartozunk. A technológiai fejlődés a célzott terápia irányába viszi a klinikai vizsgálatokat, ami komoly kihívást és felkészülést igényel. Az információs technológia is egyre nagyobb szerepet kap, és ma már nem csak a pályázatokat kell professzionálisan menedzselni, hanem a klinikai vizsgálatokat is – fejtette ki a rektorhelyettes, aki szerint Magyarországon az egyetemek tudják biztosítani a legmagasabb minőségű szolgáltatást a klinikai vizsgálatok terén. „A klinikai vizsgálat nem csak bevételt jelent az egyetem számára, de ennek segítségével betegeink is sokkal hamarabb jutnak bizonyos gyógyszerekhez, az onkológia területén pedig ez akár életet menthet” – emelte ki Dr. Molnár Mária Judit.

Dr. Barótfi Szabolcs, a Quintiles Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója „Trendek a klinikai gyógyszervizsgálatok területén” című előadásából kiderült, hogy a gyógyszeripar fejlődését a bővülő tudományos ismeret, a növekvő igény és az egyszerűsödő kereskedelem pozitívan befolyásolja, ám a szigorodó szabályozás, a nehezebb piaci feltételek és a növekvő fejlesztési költségek hátráltató tényezőkként léphetnek fel. Megoldást a genetikai, genomikai kutatások, a fejlesztési együttműködési megállapodások, a nyílt innováció, illetve a biomarkerek alkalmazása jelenthet.

A kutatások adminisztratív, jogi és financiális hátterét világította meg Dr. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem dékánhelyettese, aki prezentációjában bemutatta az SZTE klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos gyakorlatát. Az ottani Klinikai Kutatásokat Koordináló Központról, ahol többek között a kutatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat végzik, azt mondta: annak célja, hogy a vizsgálatokat végző orvosoknak minél kevesebb adminisztratív feladatot kelljen ellátniuk.

RS15380_KA-20140414-IMG_8565-kutatoi-szalon-scr

Dr. Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont elnöke arról beszélt, hogy a klinikai vizsgálatok miként illeszkednek az egyetem kutatási és innovációs portfóliójához. Hangsúlyozta a PTE fejlesztéseit, többek között a Szentágothai János Kutatóközpont létrehozását, valamint azt a tényt, hogy az egyetem kiválósági mutatói közül a kutatási eredményesség a legkiemelkedőbb. Dr. Botz Lajos, a PTE Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár igazgatója közölte: már 2008-ban igényként jelentkezett a humán klinikai vizsgálatok intézményi eljárási rendjének szabályozása, a szerződéskötések gördülékenységének, a vizsgálatok nyomon követhetőségének és biztonságának érdekében.

A Debreceni Egyetem klinikai vizsgálatairól számolt be Dr. Páll Dénes egyetemi docens, aki elmondta, hogy céljuk a vizsgálatok számának növelése, ezzel pedig intézményük presztízsének emelése. Beszélt az induló klinikai vizsgálatok adminisztrációs feltételeiről, valamint beszámolt eddigi eredményeikről, különösképpen az onkológia, a kardiológia, illetve a belgyógyászat területén. Egyben azt is kifejtette: az egyetem célja a HECRIN konzorciumhoz való csatlakozás.

RS15385_KA-20140414-IMG_8532-kutatoi-szalon-scrA Kutatói Szalon második felében a Semmelweis Egyetemen folyó klinikai vizsgálatokról hallhattak az érdeklődők. “A klinikofarmakológia helye a Semmelweis Egyetemen” című előadásában Dr. Kapocsi Judit, a Klinikai Kutatási Bizottság elnöke kiemelte, hogy az I. Sz. Belgyógyászati Klinika fázis I vizsgálóhelyként vesz részt az egyetemi kutatásokban. Kifejtette: a gyógyszerfejlesztés szándékos vagy véletlen felfedezéssel indul, majd a preklinikai vizsgálatokat követően kerülhet sor a humán vizsgálatokra. Az elnök kitért a Külső Kutatási Munkát Véleményező Bizottságra is, melynek feladata az egyetemre benyújtott és engedélyezett szerződések értékelése.

RS15381_KA-20140414-IMG_8556-kutatoi-szalon-scrDr. Jákó Kinga, a Semmelweis Egyetem orvosszakmai igazgatója a klinikai kutatások adminisztratív feladatainak szervezéséről elmondta: a korábbi áttekinthetetlen helyzet mára, a Klinikai Kutatások Szabályzatának 2012-es megszületésével átláthatóbbá, eredményesebbé vált. A szabályozás többek között folyamatos, prospektív adatgyűjtést, naprakész vezetői információkat, valamint a stratégiai szakterületek definiálásának lehetőségét valósítja meg. Dr. Jákó Kinga kiemelte: az egyetemi honlap klinikai vizsgálatok felületén a betegek is tájékozódhatnak arról, folyik-e olyan vizsgálat, amibe be tudnak kapcsolódni. A Semmelweis Egyetemen jelenleg 266 klinikai vizsgálat zajlik, legtöbb a kardiológia és az onkológia területén – fogalmazott.

A Quintiles Magyarország Kft. munkatársa, Dr. Borka Péter a klinikai vizsgálatok adatvezérelt végrehajtásáról tartott előadást, melyben a kockázatalapú monitorozási technikákat mutatta be. Az előadó szerint az új modell a távoli megfigyelés előnyeit, az állandó visszacsatolást, illetve a célzottabb kommunikációt is magában foglalja, ráadásul a betegeknek is kényelmesebb, internet alapú elérést biztosít.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.