A gerontológia és geriátria vonatkozásában már a 17. században megjelent egy idősekkel foglalkozó munka, amelyet Köleséri Sámuel írt. Rózsay József a XIX. században akadémiai székfoglalóját időskori légzési és keringési elégtelenségről tartotta. A gerontológia területén kiemelkedő kutatómunkát végzett Haranghy László és Verzár Frigyes és alapvető volt Korányi Sándor munkássága is.
1954-ben Gerontológiai Bizottság alakult a Magyar Tudományos Akadémián, és 1958-ban a Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója kezdte meg működését. Ezekből jött létre a Gerontológiai Kutató Csoport 1965-ben, ami 1978-tól a SOTE Gerontológiai Központja lett. Vezetője Dr. Beregi Edit, majd 1993-tól Dr. Iván László professzor volt. A Központ 1999-2002 között a SOTE Egészségtudományi Karának Belgyógyászati és Geriátriai Klinikájaként működött Dr. Császár Albert professzor vezetésével.
A Geriátriai Tanszéki Csoport a Semmelweis Egyetem Szenátusának határozata alapján 2003-ban jött létre. A Tanszéki Csoport vezetője 2007-ig Dr. Székács Béla professzor, majd Dr. Kiss István professzor, 2018-tól Dr. Tóth Miklós professzor.
A Geriátriai Tanszéki Csoport legfontosabb feladata, hogy a Semmelweis Egyetem keretein belül megfelelő keretet biztosítson a graduális és postgraduális geriátriai oktatáshoz.
A Gerontológiai és Geriátriai Tudományos Társaság 1966-ban alakult. 1988-tól Gerontológiai Szakmai Kollégium működött, jelenleg az Egészségügyi Szakmai Kollégium „Geriátria és krónikus ellátás” Tagozata és Tanácsa formájában. 1996 óta létezik Magyarországon Idősügyi Tanács (jelenleg Idősek Tanácsa) tanácsadó testületként, miniszteri, majd miniszterelnöki vezetéssel.